"Gyulán nyaraltunk, és Szabó Esztit láttam, egy kis utcában görkorival tolta a kisbabáját és a babakocsit. A baba nagyon aranyos volt, hangosan nevetett, látszott, hogy tetszik neki (a kisfiú amúgy nagyon cuki, 'it wasn't me"-feliratú pólóban volt). Kértem tőle autogramot, nagyon aranyos volt, adott puszit is. Mondtam neki, hogy én is szeretnék korit, elmesélte, hogy tegnap nagyon elesett, és mondta, hogy vigyázzak, ha kapok, mert veszélyes lehet, és hogy Tomi sokkal ügyesebb nála, ő régen lépcsőkön ugrált, de azt nagyon sokat kell gyakorolni. Kérdeztem, hogy Tomi hol van, és mondta, hogy otthon írja a zenét. Kérdeztem, hogy tőle nem tudna-e egy autogramot hozni. Nagyon rendes volt, mert bement az egyik házba és kihozta Tomi aláírását is" - köszönjük az ifjú Adilány részletes tudósítását, és csak óvatosan azzal a görkorival!