"Vasárnap dél körül a Rózsakert Kaiser's-ben észleltem Hegyi Barbarát. Az azonosításban nagyban segített, hogy meg is szólalt, a vele vásárolgató barátnőjéhez szólt azon a jellegzetes, puha kispárnahangján, hogy: "Én csak az Erős Pistát akarom!" A pénztárnál pedig pont mögötte álltam (elfelejtett valamit megvenni, ezért vissza kellett jönnie még egy körre), így jobban meg tudtam figyelni: világos kabátkát, fehér nadrágot, és fekete színű, fémcsatokkal feldobott dominacsizmát viselt. Nagyon udvarias volt, még ő szabadkozott, hogy nem rakta időben a szalagra az elválasztó rudat. Zorán nem volt vele, de csalhatatlan jelét vettem annak, hogy hozzá siet, ugyanis az elfelejtett, utólag megvásárolt cucc nem volt más, mint négy csomag parenyica. Merész következtetéssel arra jutottam, hogy a vasárnapi ebéd valami jó csípős, sajtos szerb kaja lehetett náluk. Biztos finom volt. Zbogom!" - írt nekünk névnapján Zoli.
