Elég látványos eredményt értél el három hónap alatt. Gondoltál arra, hogy a fogyásról írjál egy könyvet?
Nem, mert ennek a lényegét két mondatban el lehet mondani. Arról pedig nem tudom meggyőzni a nőket, hogy vegyenek magukon erőt. Siránkozni nagyon könnyű, én is sokáig siránkoztam, meg mindenféle kifogást találtam, hogy jaj, nekem erre nincs időm, jaj, én nem tudok lemondani a kenyérről. Biztos megtelne azzal a könyv, hogy győzködöm a csajokat arról, hogy megéri. Ha valaki megért már rá és fel tudja fogni ennek a jelentését: nem az anyádnak tanulsz, nem az apádnak fogysz, akkor rájön, hogy saját magáért csinálja, és nekikezd.
És mi az a két mondat, amivel össze lehet foglalni a módszered?
Szénhidrátmentes diéta és odafigyelés.
Hetente hányszor sportolsz?
Nem sokszor, most már csak heti egyszer vagy kétszer jutok le a konditerembe. A személyi edzőm egyszerűen zseniális. Élvezet vele edzeni, nem az van, hogy a végére tele van a hócipőm, és azt mondom, úristen, nem állok a lábamon. Tehát minimális mozgás és fehérjediéta. Könnyű. A cukrot és szénhidrátot nyilván el kellett felejtenem. De azt lehet pótolni szintetikus vagy természetes édesítőszerekkel. A kenyér helyett lehet puffasztott rizst enni vagy csökkentett szénhidráttartalmú diétás kenyeret. Igazából mindent ki lehet váltani.
Ha édességrohamod van, mivel tudod csillapítani?
Túróval, abba bele lehet keverni édesítőszert, fahéjat vagy kakaót. A tojásfehérjét is habbá lehet verni és egy kis édesítőszerrel vagy egy kis gyümölccsel feldobni. De nekem nem volt szabad gyümölcsöt ennem, mert viszonylag hamar akartunk eredményt elérni.
Mi vezetett oda, hogy végül eldöntötted, lefogysz?
Egyszer ráálltam a mérlegre, 85 kilót mutatott. A versenysúlyom 63 kiló volt. Az is probléma volt, hogy van egy plafonig érő gardróbszekrényem, ami tele van olyan ruhákkal, amiket nem tudtam hordani. Korábban száműztem a mérleget a lakásból, mert mindig azt mondtam: nem akarok számok alapján élni, nekem jó visszajelzés a tükörkép. Ha feljön a ruha és tetszik, amit látok a tükörben, akkor minden rendben van. Egyszer viszont volt egy akció, amikor nagyon olcsón lehetett venni egy szuperokos mérleget. Megvettem, hazavittem, ráálltam, 85 kiló. Nagyon elkeseredtem. 22 kilóval vagyok nehezebb, mint voltam? Az rengeteg. És nem látom ezt a tükörben? A számok nem hazudtak. Hiába húztam arrébb egy másik burkolólapra, hátha kevesebb leszek ott, de ugyanannyi volt. Akkor azt éreztem, innen viszont pikk-pakk a 90 kiló és már csak egy lépés a 100. Ezt nem engedhetem meg magamnak. A külvilág nem érdekelt, megszoktam, hogy mindenért agyonszekálnak. Elképzeltem, hogy az lesz a vége: 150 kilós leszek, tokás, szakállas és térdig fog lógni a hasam. Ez volt az utolsó lökés.
Miért tetted közkinccsé a fogyókúrád?
Mert a nyilvánosság motivál. Azzal, hogy mindenki tud róla, felelősebbé tesz. Például nem hozhatok szégyent az edzőmre, mert ha nem sikerül, azzal őt teszem hiteltelenné. Illetve saját magamra is szégyent hozok, ha nincs kitartásom. Erős motiváció, ha egy másik emberért vagy felelős. Persze meg akartam mutatni az embereknek azt is, hogy nagyon pici változtatással, nagyon könnyen le lehet fogyni. A mostani eszemmel már tudom, hogy a világ legkönnyebb dolga a fogyás. Három hónap alatt 13 kilótól szabadultam meg.
A személyi edzőnek kellett fizetned?
Nem. Szabó Niki egyszerűen segíteni akart, én pedig mondtam neki, erre most nekem nem telik. Persze sokan mondhatják, személyi edzővel könnyű lefogyni, de azt mondom, egy óra egy személyi edzőnél 3000 forint. Egyszer kell csak kifizetni, megkérni, hogy írjon edzéstervet és magyarázza el, mit hogyan csináljon az ember. Ez egyszer mindenkinek belefér, utána már nem kell a jelenléte. Persze nem rossz, ha ott van, mert nem engedi az embert pihenni.
Úgy tűnik, megtaláltad álmaid munkáját, legalábbis erre lehetett következtetni, amikor Hajdú Péternek arról meséltél, hogy pókerosztó lettél. Hogy találtál rá erre a szakmára?
Először az asztal másik oldalára ültettek le. Tetszett a miliő, a sport hangulata. Egy dolog nem volt az ínyemre, hogy blöffölni kellett. Valamilyen szinten hazugságra épül ez az egész, ez nem tetszett benne annyira. A mai napig azon gondolkodom, mennyi benne a szerencse és mennyi a tudás. Egyszer egy baráti társasággal pókereztünk, akik egy hivatásos pókerosztót hívtak. Láttam, a hölgy élvezi, hogy együtt játszik a játékosokkal. És akkor arra gondoltam, miért ne próbálhatnám meg én is. Jelentkeztem egy tanfolyamra. Elvégeztem, most tanuló fázisban vagyok, mert rutint csak az asztalnál szerezhet az ember. A tervek szerint a Miami Póker Club háziasszonya és arca leszek a jövőben. Ezért sokat járok le a klubba, tanulok, hogy ne tudjanak megfogni egy kérdéssel. A-tól z-ig tisztában akarok lenni mindennel. Akkor méltó az ember arra, hogy valamit képviseljen.
Miért nevezed sportnak a pókert?
Mert az. Olyan mint a sakk, ahhoz tudnám a legjobban hasonlítani vagy mint a darts. A póker nem szerencsejáték, ugyanúgy kell gondolkodni, mint a sakkban. Ez egy észjáték, kombinálni kell tudni. Nem egy fizikai sport, nem leszel tőle izmos és nem is fogysz le.