A 2004-es Férfiszóval című József Attila lemezed után ismét egy költő, Radnóti Miklós ihletett meg. Miért pont őt zenésítetted meg?
Rengeteg személyes dolog van a háttérben. 2004 szeptemberében realizálódott bennem, még a József Attila lemez előtt, hogy Radnótival fogok foglalkozni, de mégis József Attilával kezdtem. Sok közös pontot találtam bennünk, nekem ők valójában egy testvérpár, kor- és sorstársak. Ráadásul, ahogy nekik, nekem sem volt könnyű életem.
Mi a közös a sorsotokban?
Nélkülözéssel teli gyerek-és felnőttkor. Mi heten voltunk testvérek, egész fiatalkoromban el kellett fogadnom, hogy a lemondás konstans módon jelen van az életemben. Ma már emiatt nincs bennem szomorúság, a jelenemet nem határozza meg, de hatványozottan érzékennyé tett mindenre. József Attilának és Radnótinak sorsát és életét ismerve, még könnyebben be tudtak vonzani a világukba. Radnótinál ugyanaz a fajta missziós érzés vezérelt, mint József Attilánál.
Mire gondolsz?
József Attilát kommunista és befelé forduló költőként emlegették, és emlegetik a mai napig. Sikerült megmutatnom a lemezen azt a gazdag és színes világot, ami az említett skatulyán jóval túlmutat. Más dimenzióba helyeztem. Radnóti mai megítélésén is lépten-nyomon azzal találkoztam, hogy elsősorban zsidóként emlegetik. Ilyen fokú mentális butasággal szembesülni megrázó annak, aki tisztán lát. Én a szavak mögötti csodás és mély világot látom, felháborító, hogy egy ilyen méretű nemzeti kincset sok ember miként ítél meg. Eljutott hozzám a hír, hogy amikor kiderült, hogy Radnóti lesz a következő lemezem témája, volt, aki így reagált: na, a komcsi után egy zsidó. Ez döbbenetesen elszomorító, de még inkább aktualitást ad a munkámnak.
Milyen szempontok szerint válogattad össze a lemezen szereplő verseket?
A zeneiség és a kontraszt a meghatározó: amiben találtam dinamikát, ritmust, de főleg az intuíció dominált. Tudtam, hogy a versek választanak majd engem, így is lett. Fontos volt, hogy a naiv érzékenységét is megmutassam, ezt zeneileg úgy tudtam szemléltetni, hogy van dal, amit az énekhangon kívül csak ütőhangszer kísér. Nem mászik bele semmilyen dominancia. Első körben 27 dal zenéjét írtam meg, de 10-et lehúztam, és így is maradt egy dupla albumnyi hangzóanyag. Most ott tartok, két korong lesz, amik közt esztétikai szempontból lesz csak választóvonal, azaz két lemez lesz a tokban.
A József Attila lemez készítésekor jóban lettél a költő unokahúgával, most sikerült megismerkedned Radnóti özvegyével?
Az egyik nyári napon történt, csörgött a telefonom, egy rendkívül vékony hangú idős hölgy beleszólt a telefonba: Radnóti Miklósné vagyok. Ezt sosem fogom elfelejteni. Egy órát beszélgettem Gyarmati Fannival, aki most már 99 éves és vak. Neki az volt a meglátása, hogy előre megfontoltan és tudatosan gyilkolták, és most ünneplik Radnótit, ezért sem megy el sehova, és nem ad interjút senkinek. A döbbenet mégis az volt a beszélgetésünkben számomra, hogy a főhangsúlyt arra helyezte, hogy ma sem különb a kortárs zsenik helyzete, ugyanaz a méltatlanság, nem tanultunk belőle, és nincs megbecsülés, helyes értékítélet. Kérdem én, milyen reményekkel állunk így az identitásunk elébe?
Miben lesz más ez a lemez, mint a József Attila albumod?
Első hallása biztos érződni fog rajta, hogy testvéreknek tartom őket. Viszont stilisztikailag is egy különálló, érett egység, és akusztikus lesz a leggépiesebb zörej is benne. Van, ahol a basszusgitár-szólamot én adom ki a torokból, és különleges, kézzel készített egyedi hangszerek is megszólalnak. Akik részt vettek a lemez elkészítésében – hangmérnökök, zenészek - korszakalkotó lemeznek tartják.
Dés László vendégművészként szaxofonozik a koncerteden novemberben a MŰPÁ-ban. Mivel tudtad meggyőzni, hogy jelen legyen ezen az estén?
A lemezen is játszik több dalban, így most, hogy először szólaltatjuk meg élőben e dalokat, Ő is ott lesz velünk a színpadon, a felkérésre pedig elsőre igent mondott, nem kellett meggyőznöm. 2007-ben ismerkedtünk meg, az első pillanattól fogva zenei híd keletkezett köztünk. Dés megért, kevés ilyen ember van. Szívén viseli a dolgot, Radnótit is, engem is. Azonnal igent mondott, pedig olyan helyzetben van, hogy arra mondd nemet, amire akar. Az elveit követi, és pont olyan makacsul ragaszkodik az igazához, mint én. Döbbenetes hozzáállással, szakmaisággal és lélekkel van jelen a dalokban, amiket írtam, és amikhez gratulált. Azon kívül, hogy megtisztelő, ez az egyik legfontosabb igazolás a munkámra.
Az utolsó klipedben egy tőled szokatlan, nem túl kényelmes fűzőt viselsz. Ez egy új koncepció része vagy csak a Titkaid című számnak szól?
Ebben a klipben az erőt szimbolizálja, a gitárok zúznak benne rendesen. De bevallom, engem annyira nem is érdekelne, miben énekelek. Nálam ez is inkább a mondanivalónak van alárendelve. A MUPÁ-ban is így lesz. Emberként sem a külsőt nézem a másikban, ott is belülről haladok kifelé. Az általad említett ruhadarab pedig gumiból van, nem is tudom, hogy lehet egy ilyenben rendesen levegőt venni.
Fenn tudod tartani magad a produktumaidból?
Több mint tíz éve a zenével foglalkozom, ebből valójában nem lehet megélni. Ha adódik, reklámzenét írok, hangszerelek, olyankor túlélek épp egy hónapot, és ki tudom fizetni a számlákat. Magyarországon az él meg könnyen a zenélésből, aki kellően középszerű, és nem szól semmiről. Ha valami átlagon felülit csinálsz, nehezebb dolgod van, pláne, ha mondanivalód van és ideológiai irányt is mutatsz. Én akkor is azt teszem, ha rendkívül nehéz is, amiben hiszek. A hitem pedig dönthetetlen pillérem. Arra, hogy felekezetfüggetlen teológusnak tanulok, sokan szintén így reagálnak: de hát hogy lehet ebből megélni? Majd az Isten gondoskodik, az én oldalamról nézve pedig, ez az egyik olyan dolog az életemben, ami sok örömöt ad.