horoszkóp

Csernus Imre rajongói most láthatják, ő is ember

2010.11.22. 10:50 Módosítva: 2010-11-22 13:36:50
A pszichiáter tudja, hogy akasztják a hóhért-helyzet, hogy elhagyta a felesége, mégse beszél róla. Új könyvének bemutatóján megtudtuk, hogy szeret enni, borász is lenne, és hogy gyorsan fel kell ismerjük, ha hibázunk.

Mennyire fontos az evés?

Terülj asztalkám. Leülök és ami a hűtőben van.

Főzni vagy enni?

Főzni és enni barátokkal. Ők azt mondják, azért szeretnek velem enni, mert ők is kedvet kapnak az evéshez. Szerintem ott kezdődött, hogy egyedül vagy a barátaimmal laktam suli alatt, feszítettek a vizsgák, nem tudtam lemenni enni, és akkor kezdtem el főzni.

Hatással van a hangulatunkra, amit eszünk?

Szerintem igen, sőt a hangulatunk van hatással arra, hogy mit eszünk.

Kedvenc ételed?

Bármi, ami ízletes. Van pár kedvenc kajám. Töltött csirke, vagy bármi, ami fűszeres. Sózok is akár.

Meg tud változni az ember?

Meg.

Te meg tudod változtatni?

Nem, csak ajánlatokat teszek neki. Az a nagy szerencsém, hogy az életemben, miközben dolgozok, szerteágazó konfliktushelyzetekkel találkozom megállás nélkül, és óhatatlanul belefutok olyanba, hogy esetleg feltesznek egy kérdést, amivel én is küzdöttem. Hogyha megoldottam, akkor ugyan nem élem át újra, mert nincs idő rá, de sokat segít annak megfogalmazásában, hogy mi az adott ügyben az ő felelőssége, vagy honnan jönnek az intő jelek.

Kihez fordulsz te, ha bajban vagy?

Egyrészt a barátaimhoz, ha valami nagy baj van. Másrészt sokat segít, hogy rengeteget beszélek emberekkel a problémáikról, ez intő jelek sokasága.

csernus 089

Nem az van, hogy magadat soha nem látod?

Előfordult, sőt nagyon sokszor beleestem már ebbe a hibába.

Ilyenkor meg tudsz bánni dolgokat?

Igen.

Másképp csináltad volna őket?

Nem. Azért, mert arra már rég rájöttem, hogy például a barátnőim terén mindig volt egy fejlődés felfelé. Amíg önmagam szemében nem érzem magam stabilnak, jól, addig egy párkapcsolat nagyon sokszor csak arról szól, hogy mind a kettő a másiknak csak azt adja, ami az illető emberből hiányzik. És amikor átadta huss.

Akkor vámpír vagy?

Vámpír lehetek.

Mi lennél, ha másik foglalkozást kéne válassz?

Borász.

Rendkívül magabiztosnak tűnsz a külvilág felé, nem veszélyes ez?

Az is vagyok.

De nem az van, hogy pontosan ezért nem hibázhatsz?

De hibázhatok, pont ez a lényeg. Mert nem az van, hogy nem hibázhatsz, mert az hülyeség, hiszen emberből vagy. Sokkal-sokkal fontosabb, hogy milyen gyorsan fogod felismerni, hogy hibázol, és milyen gyorsan kezdesz kimászni belőle.

Te hogy állsz jelenleg a kilábalás területén?

Jól.

Mégis, ha veled magánéleti zűr van, az akasztják a hóhért szituáció.

Persze. De én is emberből vagyok.

Beszélsz a válásodról?

Válásomról? Magánéletemről nem szoktam beszélni.

De hát most is beszéltél.

Önmagamról beszéltem.

Tehát nem vagy a magánéleted része?

De, de ez csak rám tartozik, nem a nyilvánosságra.

Még akkor se, ha olyan sokat írsz párkapcsolatokról?

Akkor se.

A tapasztalatot vagy meg kéne osztanod, vagy pont ezért nem szabadna hibáznod. Mit fognak gondolni a rajongóid?

Hála istennek, hogy a rajongóim majd rájönnek ezáltal, hogy én is emberből vagyok.

Szoktál tanácsot adni volt szerelmednek vagy közeli barátnak?

csernus 088

Mostanában csak hülyéskedés szinten. Barátaimnak nehéz. Hiába látom, hiszen az érzelmek befolyásolják az állapotot, tehát ez csak szubjektív lehet, ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy megkértek-e erre. Mert ez az erőszakoskodás és a tanács közötti különbség. Ha te kéretlenül mondod a véleményedet és tegyük fel, hogy igazad is van, a másik fél ezt erőszakoskodásnak fogja megélni. Ha meg megkér, a szubjektivitásod és az érzelmeid kell mérlegelni, hogy ez mennyire befolyásol, és ha nagyon, akkor azt kell mondani: keress egy független embert, mert lehet, hogy el tudom mondani neked, de nem lesz kellemes, sőt.

Régi könyveiden változtatnál mostani tapasztalatoddal?

Nem, mindegyik szükségszerű volt. Nagyon érdekes, hogy az összes kéziratnál soha nem bántam utána, amit leírtam. Láttam a hiányosságokat, de elfogadtam azt ami van, úgy gondolom, akkor az aktuális fejlettségi szintemnek megfelelően cselekedtem. Akár író, akár festő, mindenkinek vannak kezdeti korszakai, akkor ennyit tudtam. Sokkal fontosabb, hogy az adott pillanatban mennyit tudsz. Az idő múlásával óhatatlanul fokozódnak a tapasztalatok, de az a kérdés, hogy az állapotot, meg tudtad-e élni szívvel-lélekkel. A jó tanár egy kisebb képességű gyereknek is megadja a jelest, ha látja, hogy vért izzadt, mert értékeli a munkát.

Létezik hűség?

Létezik.

Párkapcsolati is?

Azonban teljesülnie kell egy fontos tényezőnek. Önmagamhoz tudok-e hűséges lenni.