Havas Henrik visszatért a képernyőre, mint már korábban, most is a Heti hetesben osztja az észt sokak örömére/bánatára. Az erről folytatott beszélgetést sztorizgatással indítja arról, milyen volt az, amikor jó tíz éve még állandó helye volt az RTL Klub közéleti- és bulvártémákat kiveséző műsorában. „Jobb oldalon az értelmiségiek, bal oldalon meg a humoristák ültek. Voltak, akik gyakran jöttek, mint a Váncsa, Kern, aztán voltak, akik beestek, mint például a Vágó, aki egyszer szerepelt, az is óriási katasztrófa volt, viszont egy életre megváltotta a jegyét a stábbulikba. Minden évben el is jön ezekre ingyen inni, enni.”
Kirúgták, megunta, kirúgták, megint megunta
Havasnak 2004-ig volt állandó helye a műsorban, kétszer kirúgták, kétszer magától távozott, magyarázta. Az első kirúgásáról hosszan mesél; ennek lényege, hogy áldozata lett az RTL Klub és a TV2 között folyó ádáz nézettségi háborúnak, amiről azt sem tudta, hogy egyáltalán létezik. „A Big brother kicsit előbb indult, mint az RTL Klubon a Való világ és az első BB kieső kívánsága az volt, hogy velem találkozhasson. Ez teljesen egyértelmű és megérthető, miért ne mehetnék el, gondoltam. Három és fél percig voltam ott, utána úgy kirúgtak az RTL Klubból, hogy a lábam nem érte a földet. Abban az időben a pojáca Árpa volt ott, kiverte a nagyjelenetet, és megint kirúgtak.”
„Természetesen a közönség visszakövetelt, így visszamentem, de aztán újra idegesíteni kezdett a Farkasházy, meg a Verebes hihetetlen demagógiája, ezért újra abbahagytam. Ez így ment, kirúgtak, én untam meg, kirúgtak, én untam meg.”
Áruló vagy áldozat?
Aztán végre elérkezünk a mához, amikor is kiderül, hogy a mokkás exműsorvezető egy ebéd alkalmával találta ki Bajor Imrével, hogy visszatér. „Van az a dolog, hogy a Hajdú Péter TV2-es produkciója verdesi a világszínvonalat, ami azzal a kellemetlen következménnyel jár, hogy a művelt közönség egy része elpártolt a Heti hetestől, mi viszont az Imivel arról beszéltünk, hogy milyen jó lenne megint együtt” – hallhatjuk az igazi okot. Hajdú Péter művelt közönségét persze ironiának szánja, de aztán hamar kiderül, igazából fogalma sincs arról, kik is nézték, nézik a Heti hetest – ezzel éppúgy nem foglalkozott soha, mint a nézettséggel. Hogy okosabb legyen, fel is hívja menten Ónodi Györgyöt, a műsor főszerkesztőjét, aki elárulja, az esedékes adás alkalmával a Transformers című film mindent agyonvert, de utána rájuk kapcsolt a művelt közönség. A Frizbit viszont megverték, igaz, nem ment egyidőben a két műsor.
„A fénykorunkban még a kocsmákban szóló élőzene is hozzánk igazodott. Orrba-szájba hakniztunk, de ez a világ elmúlt, most másik világ van, fogalmam sincs, hogy ki néz minket” – mondja. Aztán hozzáteszi, különösebben nem érdekli, hogy bárki helyét elfoglalja a Heti hetesben, de az azért rossz, hogy mivel a többiek ebből élnek, ő most nagy eséllyel elveszi valaki elől a pénzt.
Közeleg a tél
Kérésünkre beszél a betegségéről, a mániás depresszióról is, ami most végre újra engedi dolgozni, így karácsony körül talán megjelenik tényleges életfogytiglanosokról írt riportkönyve, a Könyörtelenek. „Volt, aki nem állt szóba velem, Magda Marinko például. Vagy az oktogoni gyilkos, aki a McDonald's-ban lövöldözött. Azt állította, azért nem akar nyilatkozni, mert szégyelli magát, de szerintem titkok vannak a háttérben.”
Nem ő lenne Havas, ha nem lennének tervei. Könyvet akar írni a melegek világáról, amit már kétszer el is kezdett, de végül mindig félbehagyta. „Averzióim voltak, hiszen gyakorló homofób vagyok, bár küzdök ellene. Az tartott vissza, hogy sajnálom őket, amiért ilyen szar környezetben kell lenniük. Az nem normális, ha valaki minden hónapban lefényképezteti magát a családjával, miközben mindenki tudja, hogy gyakorló meleg. Az sem, ha a bulvárlapokban sír és keresi kétségbeesve a társát. Egy katasztrófa lehet folyamatosan bujkálni, hazudni, ha valaki ezt egy életen át csinálja, arra rámegy a személyisége. Ezek az emberek torzulnak, de nem azért, mert ők rosszak, hanem mert ilyen a közeg az országban. Berlin főpolgármesterét újra megválasztják, hiszen kit érdekel, az egy normális város, de itt egy meleg semmi jóra nem számíthat, pláne, ha rendőr, tűzoltó vagy vadakat terelő juhász akar lenni.”