Sebestyén Balázsról kiderült az Esti Frizbiben, hogy ő hisz a reinkarnációban és előző életében orosz katona volt. Bárdolatlan formában így tudnánk összefoglalni azt a számunkra is érdekes megnyilatkozást, amit az univerzalitásáról híres műsorvezető csütörtökön tett Hajdú Péternek.

Sebestyén, mint azt már megírtuk, egy könyvvel bővítette a kiadott celebkönyvek számát, de határozottan állította, nem a megszokott bulvárlimonádéval fog találkozni az olvasó, ha érdemesnek tartja arra, hogy fizessen érte. Minderről az Esti Frizbi vasárnapi adásában mesélt.„Egy olyan ember vagyok, akiről kevesen tudják, hogy van egyfajta szórakoztató énje, de ezen kívül van egy másik, egy elmélkedő része is. Válaszokat keresek, amik előrébb visznek minket. Mindig gyűjtöttem a gondolataimat, nem tudtam, hogy mire lesz jó, el fogom-e valaha olvasni őket. Egyszer kihúztam a kis ládám, rájöttem, hogy már baromi sok van benne. Elkezdtem rendezgetni és arra gondoltam, hogy ebbe belevágok, ez egy jó kaland lesz."

Sebestyén Balázs - félreértés ne essék - nem arról számol be hosszú oldalakon keresztül, hogy kiket hekkelt meg, inkább tartalmas gondolatokkal kívánta megtölteni az üres lapokat. „Elképesztő életsorsokat, feladatokat láttam és rájöttem, hogy nagyon nagy baj van az emberek fejében. Onnantól kezdve, ahogy élnek, egészen addig, amire vágynak, és amit szeretnének. Egy pici eligazítást akartam adni. De nem is én, hiszen 31 évesen nem akarom osztani az észt, hanem bevontam olyan embereket, akik sokkal tapasztaltabbak és bölcsebbek nálam. Van benne csomó olyan történet, amit még sose mondtam el, de nemcsak az enyémek, hanem a Domjántól, Nagy Bandón át, egy tibeti tanítón keresztül egészen Ernyey Béláig."

Nézzen ex orosz katonát!

A szerző hangsúlyozta, az élet olyan szegmenseit próbálta kiragadni, ami minden embert érint. A vágya pedig nem más, mint hogy lelkitársa lehessen az olvasónak. Ha éppen valami bajunk van, nyugodt szívvel leemelhessük a polcról a művet, beleolvasva pedig azt a konklúziót szűrhessük le: más is küzdött már ilyen problémával, nem vagyunk egyedül. Mikor azt kérdeztük az íróvá is avanzsálódott Sebestyéntől, hogy mindezt miért nem álnéven vetette papírra, így válaszolt. „Ma álnéven könyvet kiadni egy olyan közönségnek, akik inkább csak a nevekre mennek, szerintem elég nagy bátorság. Azt nehezebben lehet bereklámozni, nehezebben lehet hozzá szponzort szerezni, nehezebben lehet kiadni. Valóban még nagyobb kaland, ha az ember nem árulná el, hogy Sebestyén Balázs írta. Kicsit másképpen állok a világhoz, ahogy ezt sokan sztereotip közhelyes véleményekkel elvárnák tőlem."

Az egyik kereskedelmi csatorna vezető arca - ahogy ő fogalmazott - az esti műsorok után szokott ilyenekről is gondolkodni, bár úgy tapasztalta: sokan nem feltételezik róla. Mindez pedig annak köszönhető, hogy a bulvárújságokkal nem osztja meg, hogy hogyan töltődik fel energetikailag. Miután számunkra is újdonság volt, hogy milyen szemlélete van a műsorvezetőnek, nem hagyhattuk ki azt a kérdést, hogy így már érett felnőttként, milyen érzéssel tekint vissza fiatalkori munkásságára.

„Hiba, hogy ez megtörtént. De még nagyobb hiba lenne, ha ugyanez megtörténne most. 19-20 éves gyerekeket raktak ki az utcára, hogy csináljanak műsort. Az embernek sem az intelligenciája, sem a szakmai tudása nem elegendő, hogy egy ilyen feladattal megbirkózzon. Mi öncélúvá tettük és magunkat próbáltuk szórakoztatni. A nyomást és stresszt levezetni - sajnos másokon -, amit ránk tettek a vezetők. Egyáltalán kinek, hogyan mi az, hogy műsort gyártsunk? Nem tudtuk. Ez megtörtént, sajnálom. Az, hogy káromkodtam és mondtam, hogy utálom ezt a műsort, de nem bánom: ilyet más is mondd. Nem csinálnék már ilyet, nyilván átlátom, hogy ez miért történt." - foglalta össze kérdésünk Sebestyén Balázs.