horoszkóp

Attól, hogy pécsi, még nem Kispál

dr
2007.06.18. 10:56
Beck Zoltán a zenekar frontembere elmagyarázta, hogy mi a különbség a Kispál és 30Y között. Az egyetemi tanársegédként dolgozó énekes arra is kitért az interjúban, hogy miért gondolták róla, hogy hittérítő, illetve miért lett egy koncert után ablakmosó fiú.

A 30Y régebben Körök néven futott. Miért volt szükség névváltoztatásra?

Nehezen tudom elgondolni azt, hogy a 30Y valamiféle jogutódja lenne a Körök nevű zenekarnak. Volt olyan, hogy Körök, amiben én voltam az énekes, a Zaza a dobos, az Ádi később a basszusgitáros, néha még a Papa is zenélt velünk egy-egy dalt; meg volt egy Játszótér nevű zenekar is, amiben Endre volt a gitáros. De a 30Y nem a Körök vagy a Játszótér utódzenekara: nem azokat az utakat járjuk. Gyakorlatilag az történt, hogy összeverődtek tagok, akik csinálni akartak valami tök más zenét, mint addig. Célszerűnek tűnt, hogy az addigi dolgainkat lezárjuk ezzel a metaforikus gesztussal.

Ha jól tudom, egy szombathelyi buszjáratról kapta a zenekar a nevét.

A klasszikus történet szerint Zaza és én egy ideig Szombathelyen laktunk. Ezzel a busszal jártunk a vasútállomás és az albérletünk között. Hogyha van egy ilyen buszjárat, akkor azon sok időt tölt az ember. A Körök zenekarnak meg volt egy 30Y című dala, ami éppen erről a buszjáratról szólt. Mikor törtük a fejünket az új néven, akkor említette egyik ismerősünk, hogy ez volt a legjobb dalunk, legyen ez az új név. Praktikus oldalról meg azt láttuk, hogy a rövid zenekari nevet, ami viszonylag kevés karakterből áll, baromi nagyba ki lehet írni. Ráadásul, ha mindezt nem tudod, akkor az égvilágon semmit sem jelent a név, és te töltheted fel azzal, ami vagy.  Szóval kellett egy üres fiók, és ezt úgy neveztük el, hogy 30Y.

A Kispál utódjának tekintik a zenekart. Hogy érint ez titeket?

Nem elég, hogy a saját valaha volt zenekaraink utódai vagyunk, de még a Kispálé is. Ha van egy városban egy sikeres zenekar, és lesz egy másik népszerű is, akik hasonlóan hangszerelnek, vagy szólítják meg az embereket, akkor egy egyszerű sémát húznak rá: ezek is Pécsiek, azok is Pécsiek, és mennyire állat, hogy olyan Kispálos. Ráadásul a korai dalaink nagy részére ez igaz is volt. A 30Y legtöbb tagja meg tényleg szereti a Kispál és a Borz zenéjét. Az egy más kérdés, hogy a mai 30Y köszönő viszonyban sincs a Kispál és a Borzzal.

Elég sajátos a szövegvilágotok.

Az, hogy a szövegvilágod milyen, azon múlik, hogyan tudsz bánni azzal a nyelvvel, amin énekelsz. Rátalálsz egy sorra, egy jó képre, találsz egy fura szót, vagy az talál meg téged - ennyin múlik.  A Rajzszöggel középre című dalra azt mondták, hogy azért jó a szövege, mert még sosem hallottak olyan magyar dalszöveget, amiben elhangzott volna az a szó, hogy permetszer. És, hogy ez milyen vicces. Ha találsz valami olyan szót, ami vagy azért izgalmas, mert kontextusidegen, vagy azért izgalmas, mert jól hangzik, akkor azok görgetik magukat, egyszer csak szöveg lesz belőle, megcsinálják a saját valóságukat - abba aztán belekeveredik az enyém is.  De nem vagyok hiú, nem gondolom, hogy a szövegnek lenne prioritása. Jó egy dalszöveg, hogyha jó, de nem hiszem, hogy fontosabb a zenénél. Ha együttműködnek, akkor jól működnek, ha nem működnek, akkor gyakorlatilag tök mindegy, hogy mennyire jó a szöveg vagy a zene. Önmagában sosem fog összeállni jó dallá. A magyar undergroundra jellemző, hogy a dalszövegírók inkább költőnek képzelik magukat, akik mögött áll egy zenekar, ami a dalszövegekhez alakítja a zenéit. Nálunk nincs ez az alá-fölérendeltség. Van, hogy sokkal előbb vannak zenék, mint dalszövegek, és lehet, hogy a legjobb szövegeim kihullnak a francba, mert nem találják meg a maguk zenéit.  

Nézze meg Beck Zolit, ahogy gesztikulál!

Van egy jellegzetes kézmozdulatod.

Hogy integetek?

Igen, arra gondolok.

Először két éve emlékeztek meg erről. Akkor azt mondták a 30Y helyett, hogy az ablakmosó srác és a barátai játszottak. Az a furcsa, hogy nem is vettem észre az integetést. Mostanában sokkal többet teszem hátra a kezem, próbálom elrejteni. Most már észreveszem, hogy integetek, mert a közönség is azt csinálja. Olyankor elkezdek gondolkodni, hogy akarok-e integetni vagy sem. Szóval eltávolodott tőlem kissé a saját integetésem. Mindenkinek van valami bénázása, mert valahogy lemozgod a dolgokat. Valahol azt olvastam, hogy rocktérítőként krucifixeket rajzolok a levegőbe, megáldom a közönséget..., nekem mindegy, hogy milyen jelentéseket rendelnek ehhez.

Polgári foglalkozásod szerint egyetemi tanársegéd vagy a Romológia Tanszéken. Sosem volt problémád a másik életed miatt?

Szerintem az egyetemi szinten nem jelent gondot. Az fura, hogy néha elbizonytalanodom, mert összekeverednek a világok. Vicces tud lenni, mikor jönnek a középiskolások nyílt napokra, és aláírást kérnek tőlem a magyar füzetbe. Ennek az ellenkezője is előfordul. Néha olyan gesztussal írok alá, ahogy azt koncert után szokás, közben a hallgató csak az indexében szeretné érvényesíteni a félévet. Az viszont jó benne, hogy vannak emberek, akik azért veszik fel néhány kurzusomat, mert kíváncsiak arra, hogy mi történik egy olyan órán, amit egy ilyen gigászi rocksztár tart. Nagyjából ennyiben nyilvánul meg.

Miért ez a tanszék érdekelt?

Úgy hozta az élet, hogy beszélő viszonyba keveredtem egy íróval, akinek van néhány jó regénye. Ez Holdosi József volt. Találkoztam vele néhányszor személyesen, és megérintett egy-két szövege, mikor 17-18 évesen olvastam. Azt meg láttam, hogy az irodalomtörténet nem nagyon vesz tudomást a cigány szerzőkről, teoretikus gondolkodás meg nincsen egyáltalán ebben a tárgykörben. Naivul annak idején kérdéseket tettem fel magamnak, és máig csak gyűlnek a kérdéseim.

Hogy bírod az egyetemet és a zenekart egyszerre menedzselni?

Viszonylag fárasztó. Persze kell prioritásokat jelölni. A 30Y énekese vagyok, aki tanít az egyetemen, és nem egy egyetemi oktató, aki zenél is. Egyszerűen csak nem akarok lemondani arról, hogy néha gondolkodhassak olyan dolgokról, amik nem feltétlenül a zenéről szólnak.