„Azzal, hogy céget alapítottam, és a saját zenéimet megjelentettem, nem érzem magam üzletasszonynak, sőt, épp most indultam el az eladósodás útján”- nevetett Bíró Eszter, amikor a művészi és az üzleti tevékenység összefüggéseiről kérdeztük. A színésznő első önálló albumát jelentette meg nem sok barokkos túlzással Zenéim 2000-2006 címmel, és saját bevallása szerint azért saját kiadásban, mert nem szeretett volna kompromisszumokat kötni.
Anélkül is piacképes lehetek
„Egy kiadó szívesen dolgozott volna velem, de át akartak formálni, popsztárt faragni belőlem. A popsztár annyit jelent, mint félplaybackre énekelni és táncolni a Campona előtt, aztán megjelenni bulvárlapok hasábjain. Ebből nem kértem. Úgy érzem, anélkül is piacképes lehetek” – mondta Bíró Eszter, akivel azt követően beszélgettünk, hogy három dalát előadta zenekarával a lemezbemutató sajtótájékoztatóján. A Don’t run című dalt New Yorkban írta, amikor ott élt és színiakadémiáéra járt, de a hangulata számunkra mégis jellegzetesen kelet-európai.
„Kötődöm Magyarországhoz, nem fontolgattam komolyabban, hogy kint maradok New Yorkban. Az élet ott nagyon drága, és ha művészettel szeretnél foglalkozni, nagy eséllyel el kell menned pincérnek. Én itt érzem jól magam, itt tudok alkotni” - mondta a színésznő.
Lerakódások ellen ecet
Bíró Eszter láthatóan törekedett arra, hogy a Spinoza házban tartott lemezbemutatója családias legyen. Ez annyiban mindenképp sikerült, hogy az előtérben borozó újságíró kollégák reformrecepteket cseréltek egymással, és a Gozsdu udvarban reményeik szerint létesülő dizájnboltokról beszélgettek. Ezalatt a sajtótájékoztatót szervező Karafiáth Orsolya épp azt osztotta meg velünk, a névjegykártyák számára hozott gömbakváriumában nemrég két hal pusztult el, és a lerakódásokat ecettel távolította el.
Rendhagyó lehetett a hivatalos esemény azoknak, akik néhány perces sajtómonológokhoz szoktak. A színpadon egy beszélgetést hallgattunk végig, amelyik az eddig megszokott interjúktól eltérően olyan spontán volt, hogy Bíró Eszter lepődött meg a legjobban a kérdéseken. Magyar Hírlapos kollégánk, Bóta Gábor ugyanis a kezdetben igyekezett a legelőnyösebb színben feltüntetni a színésznőt, de egy ponton egykori mellőzöttségére és depressziójára tért rá, például ilyen kifejezésekkel: „Eszter, senkinek sem kellettél.”
Mutatkozzunk be a zongoristának
Bíró Eszter elmondása szerint a valóságban mindez úgy történt, hogy amerikai tanulmányai befejezését követően a Jézus Krisztus Szupersztár című musicalben játszott Mária Magdaléna szerepe egy idő után nem jelentett számára túl sok kihívást, legalábbis abban, hogy új oldalát is bemutassa. Miután hazatért, tapasztalta, a szakma nem várja tárt karokkal az immár képzett színésznőt. Bíró Eszter beszámolt az akkori énekes-meghallgatások menetéről is, amelyek időnként mindössze annyiból álltak, hogy a bizottság nyolc ütemben engedte kibontakozni a pályázót.
„Nyolc ütembe kell belepakolni, és megmutatni mindent magadról” – mondta a színésznő, majd Bóta kérésére mindezt a színpadon is bemutatta ellátva bennünket praktikus tanácsokkal arra az esetre, ha ezen a területen próbálkoznánk: nézzünk a bizottság minden tagjának szemébe, mutatkozzunk be a zongoristának, illetve karvezetőnek is, és várjuk meg, amíg mindenki figyelni tud a karrierünket jelentő nyolc ütemre.
Nyolc nőt alakítani
”Sosem tudtam kopogtatni, hogy itt vagyok. A lehangoló időszakom úgy ért véget, hogy összefutottam Verebes Pistával, aki megkérdezte, mit csinálok. Semmit, mondtam. Azt válaszolta: írtam egy darabot, a Lucifert, szerepelnél benne?”- emlékezett vissza a színésznő, aki azóta jónéhány színpadi szerepet kapott, többek közt az Operaház Fantomjának Christine-jét játszotta Mahó Andreával és Király Lindával felváltva. Bíró Eszter elmondta, a musical meghallgatására haza sem akart jönni Amerikából, sajnálta a pénzt a repülőútra, mert esélytelennek érezte magát a szerepre.
Néhány filmszerepet is kapott az elmúlt években és főszerepet Groó Diána Csoda Krakkóban című filmjében. „A legközelebbi Filmszemlén egy rövidfilmben játszom majd, méghozzá nyolc nőt. Izgalmas feladat” – mondta Bíró Eszter hozzátéve, ha csak egy napból állna az élete, akkor viszont a saját zenéjével foglalkozna.
Nem könnyű út
„Azt hiszem, a zene áll hozzám a legközelebb. Már a második lemezem anyagán dolgozom, holott azt sem tudom, az elsőnek mi lesz a sorsa. Remélem nem a polcomom porosodik majd. Nem szeretném, ha cédéboltokban árusítanák, hanem inkább könyvesboltokban, és úgy tervezem, hogy a koncertjeinkre is viszek. Nem a könnyű utat választottam” – mondta Bíró Eszter.