Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg az Első emelet - az első lemezünket pedig 1984-ben adtuk ki. Az évforduló alkalmából az egykori csapat frontemberét kérdeztük arról, hogy tervez-e jubileumi koncertet. „Ezt hirtelen felindulásból fogjuk eldönteni. Ha azt látjuk, csillog mindenkinek a szeme, és összepacsizunk, akkor létrejön a koncert. Ez így működik” – válaszolta Patkó Béla.
Ha van zenei motiváció
Habár a kérdésünk a hazánkban szokásos búcsú és jubileumi koncertek hagyománya miatt is esedékes volt, az énekes azt állítja, a döntésben nem játszanak majd szerepet az anyagiak. „Akkor érdemes újból összeállnunk, ha van motiváció. Itt nem az anyagi indíttatásról van szó, hanem a zenei motivációra gondolok. Anélkül nem lenne érdemes közösen tervezni” – tette hozzá az énekes.
Kiki és együttese 2003-ban adott utoljára koncertet Siófokon. „Nagy élmény volt, és szép siker. Több ezren eljöttek. Ha újból közös munkába kezdenénk, azt úgy tudnám elképzelni, hogy csinálnánk egy lemezt –az legalább fél éves munka, csinálnánk egy nagy koncertet, és azt megörökítenénk DVD-n. Ezzel szépen lezárnánk egy negyed évszázadot.”
Ösztönösen lép
A lemezkészítésről Kiki így beszélt. „Ösztönösen lépek. Ha úgy érzem, valami olyan zenei anyaggal tudok előrukkolni, ami tetszik, akkor belefogok, máskülönben nem. Én nem akarok megfeleli senkinek, csak magamnak és a saját elvárásaimnak. Ha a lemez elfogy ötszáz példányban, nem bánom, ha ötezerben, akkor nagyon örülni fogok neki. Nem vagyok kényszerpályán, és ez nagyon jó.”
Az Első emelet frontembere nemcsak zenéléssel foglalkozott az elmúlt években. Korábban Juventus rádió Mentőöv című műsorát vezette, amelyben a betelefonálók különféle problémájára igyekezett a nyilvánosság felhasználásával segítséget találni. Az elmúlt három évben pedig ritkábban hallatott magáról, mert egy komoly betegségen esett át. Eleinte az orvosok nyirokmirigyrákkal diagnosztizálták, később kiderült, gyomorrákja van. Patkó Béla hosszú kezelések után meggyógyult. „Még kell erősödöm, ha közös terveink lesznek a zenekarral” – mondta.
Három zenei értékmérő
Az Első emelet frontemberét a felvetés kapcsán a könnyűzenében eltöltött évtizedeiről is kérdeztük. „Ami változatlan, az a zenei élet három értékmérője, amelyik meghatározza, ki mennyire népszerű zenész. Az első: az előadó hány lemezt adott el egy évben? A második: hány koncertet adott. A harmadik: milyen díjakat kapott? Tehát a díj is fontos. Akár szakmai elismerésről van szó, akár közönségszavazatról. Ezek rámutatnak arra, ki mennyire jelenik meg súllyal a szakmájában.”
Kiki arról is beszélt, annak ellenére, hogy a nyolcvanas években csupán néhány fórum volt, amelyen bemutatkozhattak a zenészek, mégis most nehezebb az érvényesülés. „Amikor topon voltunk a nyolcvanas években, az azért is volt, mert egy új műfajt. Az idő döntötte el, hogy érték lett-e. A megjelenéseknek akkor más feltételei voltak. Volt egy tévéállomás, meg pár poplap, amelyik adta a híreket. Most rengeteg felület van, sok bálban fellép a gyerek. Sok helyen nyilatkozni kell, de sokkal többen is vannak, akik ebben a szakmában próbálkoznak. Ma nehezebb megismertetni egy lemezt, mint régebben” – mondta az énekes.
„A kilencvenes években volt egy váltás, amikor bárki foglalkozhatott könnyűzenével. Nem kellett ahhoz sem hangszeres tudás, sem gondos zenei alapozás, hogy valaki sikeres legyen ebben a szakmában. Ez szerencsére már egyre kevésbé jellemző a hazai popszakmában.”