Próbálta már a szórakoztató műfajt is?
Nem igazán. Egy ifjúsági csatornánál, ahol híreket szerkesztettem, valaki azt mondta: neked hírfejed van, híradóznod kéne. Szerencsés összjáték, hogy hírfejjel a hírek érdekelnek.
Ön szerint a kereskedelmi híradó nem a szórakoztatásra épül? Nagyon sokan gondolják így.
Ezt egy rosszindulatú megközelítésnek tartom. Olyanok szokták mondani, akiknek a híradóját nem nézik annyian. A közszolgálati híradó végén is vannak kis színesek, ebben nincs különbség.
Miben van különbség?
Egy kereskedelmi híradó lefordítja magyarról magyarra, amit el akar hitetni egy politikus, vagy egy adminisztrációban dolgozó, bikkfanyelven beszélő közgazda. Nálunk egy riporter addig nem hagyhatja ott a nyilatkozóját, amíg el nem mondja érthetően a lényeget. Az, hogy egyszerűbb nyelven szól a híradó, az persze nem azt jelenti, hogy ostoba nyelvezetű, hanem hogy a nagy kunsztok eltűnnek. Azért szeretnek a politikusok bonyolultan fogalmazni, hogy tudjuk meg, milyen fontos a munkájuk, de ha emberi nyelven fogalmazza meg a gondolatait, abban csomó mindent nem lehet rejteni, eltitkolni. Kiderül, hogy mindenki megértheti az összefüggéseket.
Előfordult már, hogy nem engedtek adásba egy riportot, mert a nyilatkozók nem fogalmaztak érthetően?
Nem, mert addig szerkesztjük, amíg érthető nem lesz. Ez azért is különösen fontos, mert rövidek az anyagok, 1 perc 20 másodperc nem elég, hogy egy jelenség mélyére ássunk, de arra igen, hogy felvessünk egy problémát. De sokat elemeztük a híreket a suliban.
A Színház és Filmművészetin?
Igen. Vitray Tamáshoz és Horváth Ádámhoz jártam. Az első osztályban végzett Máté Kriszta, Jáksó László és a Fókusz csapata, én a második osztályba jártam.
Nem szeretett volna egy hétköznapi kommunikáció szakot elvégezni?
Elkezdtem, de nem fejeztem be, mert nem éreztem komolynak. Tudtam, hogy én ezt szeretném csinálni. Igazi, három rostás felvételi volt, és a szóbelin ezek a nagy nevek ültek a tanáriban, minden felvételiző meg volt illetődve.
Amikor először beült a stúdióba, tudta használni, amit elméletben megtanult?
Ha nem remegett volna a térdem, és nem éreztem volna, hogy infarktust kapok, akkor tudtam volna használni. Az Ablakban - ahol először szerepeltem - érintésre lehetett bekapcsolni a mikrofont. Amikor az adás előtt hozzáértem, ki-be kapcsolgattam, annyira remegett a kezem.
Mégis azt érezte, televíziózni szeretne?
Igen. Nem tudom, mit csinálnék, ha másképp alakult volna a pályám. Annyit izgultam már életemben, hogy egy ideje meguntam. Semmi értelme, hogy szívrohamot kapjak. Meglehetősen cinikus vagyok, ezzel sokszor megkeserítem a saját életemet, ezért is kellett leszámoljak magammal. Elhatároztam, pozitívan állok a dolgokhoz, és nem a fonákot keresem.
A Pécsi Országos Színházi Találkozóra igyekezve a vonatállomáson nem közölték önnel, hogy a Szarajevóba tartó vonat áll meg Pécsen, így lekéste a járatot. Az alapján, amit az előbb mondott, ezen sem idegesítette fel magát.
Nem kaptam szívrohamot, igaz, túlzottan meg sem lepődtem, hogy végtelenül udvariatlanok, kelletlenek és lenézőek voltak, de nemcsak velem, hanem az összes utasal, aki lemaradt, például egy külföldivel is. Neki az volt a szerencséje, hogy semmit nem értett a foghegyről odavetett mondatokból. Én, hogy ne legyen nagyon rossz a véleménye Magyarországról, inkább nem szó szerint fordítottam neki, hogy mi történtik. De ő erre csak nevetett, mondván, hogy már máskor is utazott MÁV-val, nincs meglepve. A többi között azt mondták nekünk, hogy ne izguljunk már annyit, hogy lekéstük a vonatot, hiszen ezt a járatot minden alkalommal többen lekésik, hiszen a vágányszámot soha nem írják ki. Szerencsére Szántó Dávid éppen akkor indult Pécsre, le tudott vinni, és velünk jött a szintén pórul járt belga férfi. Az országimázs kedvéért megmentettem. Könnyebben tudom venni az életet, amióta elhatároztam, nem robbanok fel. Kellemetlen volt viszont felhívni Gothár Pétert és Kulka Jánost, hogy kések három órát, de ők sem voltak meglepve a történteken. Amikor leértem, János együttérzően azt mondta: ennyi megrázkódtatást!
Gothár Péterrel gondolom nehezebb dolga volt, köztudottan nem könnyű ember.
Mondták, hogy nehéz ember, de nem tapasztaltam. Amikor leértem, magas sarkú cipőt adott rám a darab kedvéért, mondván, imádja a magas nőket. Ezzel megalapoztuk a hangulatot.
A Poszton a Liliomból adtak elő részletet Kulka Jánossal a színészek és médiaszereplők bemutatóján. Miért vállalta?
Komolyan vettem Zeller Júlia szerepét. Nagyon érdekelt ez a feladat, és persze rettenetesen féltem. Egyszer eléggé megijedtem Kulkától. Ő egy igazi úriember, de egyszer csak beszélgetés közben átváltott a szerepre, ami szerint ő, mint Liliom gonosz velem. Visszatérve a kérdésre azért is örültem ennek a felkérésnek, mert 80 évesen majd tudok mit mutatni az unokáimnak.
Ha már férfimagazinokat nem tud nekik mutatni, amelyekben meztelenül pózol.
Így van.
A Poszt kapcsán sokat foglalkoztak Balász Péter szolnoki igazgatói kinevezésével. Ön szerint a körülötte kialakult vita valóban annyira rányomta a bélyegét a színházi találkozóra, mint ahogy a lapok állították?
A vitából nem érzékeltem semmit, de lehetett erről foszlányokat hallani.
Visszatérve a hírműfajhoz, könnyen kezeli, ha valamelyik hír személyesen megérinti?
A híradó egyik nehézsége éppen ez, és vigyázni kell, hogy a nézőket ne befolyásoljuk. Ez ugyanúgy vonatkozik a Zsanett-ügyre, mint a politikai anyagokra.
Külföldi sajtóban is kerestem arra példát, vajon a politikusok szeretnek-e a médián keresztül üzengetni egymásnak. Úgy tűnik, igen, és nálunk is nagyon megy.
Pedig a nézettségi adatok alapján, ha a néző politikusi ökölrázást és tartalom nélküli lózungokat lát, akkor elkapcsol, és az adott hírműsor nézettsége zuhanni kezd. Nekünk tehát nem fűződik érdekünk ahhoz, hogy efféle politikai csatározásokat mutassunk be.
Ez meglepő. Mielőtt az RTL Klubhoz került volna, a Duna tévénél dolgozott. A munkája színvonalát tekintve lát különbséget a két médium közt?
Nem, alapvetően hasonló volt a munkám. Rádöbbentem, nekem az a végzetem, hogy hajnali négykor keljek. Mindig a reggeli műsorokban kötök ki.
Különös, ahogyan a Duna tévétől távozott. A Heti Hírmondó című műsorban interjút készített Orbán Viktorral, másnap a Magyar Nemzetben a televízió alelnöke arról nyilatkozott, ön gyenge teljesítményt nyújtott. Ezt olvasva beadta a felmondását. Hogyan értékeli az esetet több mint két év távlatából?
Ezt már nem szeretném részletezni, lezártam magamban.
A férje - Kumin Ferenc politológus, a köztársasági elnök tanácsadója – segít önnek tájékozódni a politikai életben?
Igen. Annak idején az Info Rádióban a gazdasági témájú interjúk előtt néha felhívtam gyorstalpalóra. Amióta a köztársasági elnök tanácsadója, felvetettem, hogy semmit ne mondjon el nekem, ami egy kicsit is bizalmas.
A környezete elhiszi, hogy nem beszélnek bizalmas információkról?
Egyre inkább. Ezzel szeretném ugyanis védeni őt. Ha kiszivárog valami, akkor teljesen biztos lehessen abban, hogy nem a bőbeszédű felesége kotyogta el.