Kozmix Lala megosztja velünk apai örömeit, valamint szót ejt pánikbetegségéről és a szakmai küzdelmekről. Vajon miért nem játszanak Kozmix-dalokat a rádiók?

Nem ám csak Marsi-Palikéknak meg Gesztesiéknek született celebbébije a közelmúltban: május végén Kozmix Laláéknál is beköszöntött a gólya, igaz, nem olyan vidám körülmények között, mint a tévésztároknál. Laláék Benije ugyanis két hónappal hamarabb jött világra a vártnál, így valójában csak e hó tizenhetedikére érte el a három kilót.

Sürgetett születés

Klikk a képre!

"1490 grammal született, a születésnapom után négy nappal, úgyhogy nem esett messze az alma a fájától" - kezdi a Velvetnek. "Az a csodálatos az egészben, hogy mindez természetes úton történt, mindenféle komplikáció nélkül. Bent voltam a szülőszobában, sőt az első felsírást már rögzítettem is. Csak mostanra vártuk, így ő a mi karjainkban lett normális bébi nagyságú. Persze az lehet, hogy nem volt okos ötlet, hogy olyan nagyon vártuk, talán egy kicsit sürgettük, és azért is jött ilyen korán."

Benedek mindezek ellenére rendes baba, simán alszik egyhuzamban négy-öt órát, bár a meleg azért rá is hatással van. "Mostanra már kommunikatívabb és jobban kinyílt a szája, meg a szeme is. Csak akkor panaszkodik ha éhes, de azt meg nem várjuk meg. Most hogy meleg van sokszor szomjas, ilyenkor kívánósabb, meg nyűgösebb, de nem vészes."

Nincs neked írom, csak neked énekelek

Kedvesével, Zsófival annak idején Depeche Mode-ot hallgattak, legalábbis arra a koncertre még pocakban vitték a gyermeket, de Robbie Williamsről már lecsúszott. "Mindenféle zenét hallgattunk Sinatrától a régi magyar beatkorszakig. Átértékelődtek bennem a régi idők dalai és a szövegek, akárcsak a régi óvások, amiket a szüleinktől kaptunk. Igazából nem is tudod elképzelni milyen szülőnek lenni."

Ennek ellenére az érzékeny apuka egyelőre nem írt dalt kisfiának, bár ha Beni nyűgösebb, akkor ösztönösen dalolászik neki. "Olyanokat, hogy: a mama mindjárt itt van, hozza a mama a tejcsit, meg ilyen egyszerűbb dolgokat. Emellett mindennap elmondom mennyire szeretem, mert azt nagyon fontosnak tartom. Aranyosan, jó értelemben vett bután. A dalok egyszerűsége fontos a gyereknek. Ebből nem fogok lemezt csinálni."

A Kozmix mindig él

A szakmai sikerekről diskurálva elárulja, hogy fellépéseik "kiemelt szintűek", előfordul, hogy harminc bulit is tartanak egy hónapban, valamint, hogy ezek mindegyike élő koncert, még a félórásak is. Minden fellépésük kiskoncert, mert ők elsősorban a hangulatfokozásra törekednek, és ebbe még a spontán jammelések is beleférnek. "Viszont nem folyunk a rádiókból, ennek ellenére a pop kategóriájában szinte biztos, hogy nekünk van a legtöbb bulink. A lemezünk is úgy tűnik, aranylemez, bár hivatalosan ez még nincs visszajelezve."

Dr. Lala

Mindezek ellenére a Kozmix bulijai olyannyira dinamikusak, hogy múlt vasárnap egy amúgy epilepsziás lány elájult autogramra várás közben. "A mi koncertjeinken az emberek nem csak álldogálnak. Ez nehéz ebben a melegben, mindig figyelmeztetjük őket. Most én is félmeztelenül nyomtam, Hozsó pedig, aki még hozzám képest is egy "kólásüveg" szintén így tett, nyilván a meleg miatt. Komolyan, a koncertjeinken rendes szaunahőfok van, sokszor egyáltalán nincs levegő, ennek a következményében a múltkor pánikroham tört rám koncert előtt. Már hat-hét éve küzdök ezzel a betegséggel, talán egyszer írok majd róla egy könyvet, mert a tapasztalataimat meg kell osszam az emberekkel. Amíg ki nem lábalok, addig persze ez nem lehetséges. Most félretettem a gyógyszereket, relaxálok, meg önképző módszerekkel próbálom gyógyítani magam."

De nem csak Lala dőlt ki majdnem a legutóbbi koncerten. Az autogrammra váró tömegekben ugyanis volt egy lány, aki kétszer is elájult, pont a zenész karjaiba. A második ájulásnál Lala észrevette, hogy a lánynak nyakmerevítője van, ez csak fokozta az ő pánikrohamát, de elmondása szerint megpróbált felülkerekedni a szorongásán és segítséget nyújtani.

Nézze meg képeinket!

Később kijött a mentő, mert a lányon epilepsziás roham jeleit fedezte fel Lala, így miután kiosztogatta az autogramokat, még az általa szintén rémesnek ítélt mentőautóba is be kellett szálljon. "Talán a lány volt az egyetlen, aki észrevette, hogy mennyire kivagyok, folyamatosan bocsánatot kért. Aztán meg elindultunk Szerbiába koncertezni, de nagyon nehéz volt lenyugtatnom magam. Hazafele meg jött a szarvas, amit majdnem elütöttünk, kivételesen nem én vezettem, ami jobb is volt. Még kajálni sincs időnk, annyit rohanunk, itthonról viszek gyümölcsöket, de az meg nem elég" - panaszolja.

"Vándorcirkusz az életünk, tényleg semmi irigyelnivaló nincsen benne. Sajnos rá vagyunk szorulva, mert nem tudunk megélni a jogdíjainkból" - mondja és kifejti, hogy a jogdíjazás nem az igazán sikereseknek kedvez. - "Tizenkét éve vagyunk a szakmában, kaptunk egy csomó díjat, de nem vagyunk anyagilag megbecsülve. Ezért van szükség a stúdiómra, és különben őrület, hogy nem tudjuk magunkat kipihenni. Nem akarom hazavinni a feszültséget: a gyereknek szoktam mondani: te vagy az én nyugtatóm. Mert rá mindig szakítok időt, akármilyen nagy is a rohanás. Ilyenkor az agyam is kikapcsol."