Lincolnnal, a kókuszgolyóról elhíresült sráccal beszélgettünk, aki a reklámban először lebuktatja az anyukájával webkamerázó lányt, aztán további kalandok közepette reklámozza a T-Online internetszolgáltatását. Ő egy Budapesten élő brazil srác, aki capoeirázik és focizik. És körültekintően bölcs, mint egy diplomata.

Lincoln Pereira de Medeiros 22 éves, brazil állampolgár. Két és fél éve érkezett Magyarországra, előtte középiskolába járt és capoeirázott. A beszélgetést vicces - és gyorsan csapongó - magyar-angol-portugál keveréknyelven folytattuk, íme a végeredmény.

Kókuszgolyó protection

"A reklámok óta néha felismernek az utcán" - fogja a fejét vigyorogva Lincoln. "Elkezdenek kiabálni, hogy 'kókuszgolyó, kókuszgolyó', ami nem zavar, de néha kicsit unalmas."

A kókuszgolyó azonban lassan láthatatlan védőpajzsot von a brazil fiatalember köré: nemrég épp a golyóbis védte meg egy skinhead támadásától: egy kétes szándékú kopasz gyerek közelített felé, méregette, Lincoln már-már a menekülés útját kereste, amikor a skinhead szemében hirtelen megcsillant az értelem fénye: "Kókuszgolyó!" - kiáltotta, majd elérzékenyülve kezdte rázni Lincoln kezét. A T-Online még egy fülessel egészítette ki a sütemény körül kialakult legendát: a stáb azért döntött a kókuszgolyó mellett, mert Lincoln a zserbószeletet nem tudta kimondani.

Nemzetiszínben játszik

Klikk a képre!

"Komolyan fárasztó volt" - mondja Lincoln, amikor a forgatásról faggatjuk, ezúttal magyarul. "Legalább tíz órán keresztül vettük fel a jeleneteket." Lincoln alapvetően a rendezői instrukciókat követte, a ruhák kiválasztásába azonban volt némi beleszólása, ezért van rajta a második filmben egy brazil zászló színeit idéző zöld-sárga pulóver.

Lincoln amúgy klasszikus módon került a reklámfilmbe: elment egy castingra, ahol az első válogatáson bekerült a kiválasztottak közé, majd a következő körben már csak ő maradt. Eddig a T-Online három, tematikailag kapcsolódó reklámfilmjében szerepelt (először lebukik, a másodikban utazni készül a pótpapával, a harmadikban pedig hörcsögöt szeretne vásárolni a csajának - természetesen webkamerán keresztül). Nemrég egy másik cég megbízásából egy repülőgépes reklámfilmet is forgatott, erről azonban még nem tudja, lehet-e majd látni.

Capoeira és foci

Lincoln civilben capoeirát oktat. Gyerekkorától űzi Brazília kettesszámú nemzeti sportját, két és fél éve immár Magyarországon. "A capoeira számomra a legfontosabb dolog a világon. Fontosabb, mint a foci" - mondja Lincoln lelkesen. Amellett, hogy hetente többször tart capoeira edzéseket, alkalmanként Diósd focicsapatában is játszik, arra azonban nem emlékezett tisztán, milyen osztályú csapatban.

Nem szereti a hideget

"A hideg elég rossz Magyarországon" - mondja Lincoln, majd egy diplomata jóindulatával folytatja: "tetszik, hogy másak az emberek és más a nyelv, jó, hogy teljesen új tapasztalatokat tudok szerezni. Angolul is itt tanultam meg. Szóval minden oké" - jegyzi meg, és csak a suttyó, bőrszínére utaló beszólások zavarják. Majd akadékoskodásomra, hogy nem rossz-e, hogy nálunk nem lehet minden sarkon frissen facsart gyümölcslevet kapni, a még diplomatikusabb "erre megpróbálok nem gondolni" választ adja. Különben kedveli a magyar konyhát is, kedvenc étele a gombaleves és a pörkölt. A kókuszgolyót a forgatáson megkóstolta ugyan, de nem lelkesedik érte különösebben. Annak viszont kimondottan örült, hogy Gyöngyösön a reklám hatására kókuszgolyókészítő versenyt rendeztek.

Majd jönnek a sztereotípiák, elsőként, hogy vajon tényleg ezerszer jobbak-e a brazil csajok mint a világ összes többi nője, mire Lincoln képe lassacskán egy amazonasi bölcs képével olvad össze: "A csajok a világon mindenütt ugyanolyanok. Nem az ország számít, hanem az emberek."

Nem Lulával van baj

Aztán a kérdést elmésen megfordítva, Brazília kiválóságairól faggattam. Lincoln tárgyilagossága itt sem inog meg, és az általános ajnározások helyett a személyes kötődésekről beszél: "Természetesen hiányzik a családom és a barátaim, főleg, hogy tudom, az utóbbi időben egyre nehezebb ott a helyzet."


Klikk a képre!

"Lulával van a baj?" - csillogtatom a brazil politikai életről szerzett tudásomat. Lula ugyanis neve hangzása ellenére nem egy nő, hanem Luiz Inácio da Silva brazil elnök beceneve, egyébként portugálul tintahalat jelent. "Nem, nem igazán, de ezt nem tudom kifejteni sem magyarul, sem angolul. Túl bonyolult."

"Azért a foci biztosan sokkal jobb Brazíliában, mint itt, nem?" - terelem a szót a következő brazilikum felé, majd kedvenc csapatáról faggatom Lincolnt, s ő kapásból rávágja, hogy Ferencváros. Azért pont a Fradi, mert barátja Leandro ott játszik. Kedvenc brazil focicsapata amúgy a riói Fluminense.

"Minden tekintetben nagyon jó döntés volt két évvel ezelőtt, hogy Magyarországra jöttem" - összegezte tapasztalatait Lincoln és ezt Gyöngyössel együtt mi sem gondoljuk másként.