Hogy telt a karácsony?
Aránylag nyugodtan és sikeresen telt.
Főztél?
Nem volt nálunk hatalmas főzőcske. Egyfajta húst sütöttem, fokhagymás pecsenyét. Inkább másokhoz mentünk ebédelni. A sógoromnál van mindig tradicionális bográcsfőzés. Bármilyen hideg van, karácsonykor mindig főznek az udvarban halászlevet. Valahogy mindig megoldják.
A fokhagymás húst hogyan készíted?
Semmi különös. A húst megpirítom fokhagymával, aztán átpárolom. Utána pedig zsírjára sütöm.
És köretnek?
Köretnek krumplit sütöttem hozzá.
Hogy van a kislányod? Járkál már?
Jól van, köszönjük. Nagy lelkesedéssel jár és sikongat közben. Ez most a nagy esemény az életében. Minden egyes elindulás egy új felfedezés számára. Beszéléssel is próbálkozik, de egyelőre még csak hangokat ad ki.
Mennyiben változott meg az életetek a gyermek érkezésével?
Nagyon. Rengeteg a kötelesség és a felelősség. Most, hogy van gyermekünk, komolyabban vesszük a karácsonyt is. De ahhoz, hogy elmélyülten tudjunk ünnepelni, minden rendben kell, hogy legyen. És ehhez sokat kell hajtani. Most először éreztük azt, hogy lám, a karácsonyt sem adják ingyen. Senki nem fogja helyettünk megszervezni. Évekig még csak fánk sem volt. Úgy voltunk vele, hogy ha karácsonyozni van kedvünk, oda ahova megyünk, úgyis lesz majd fa. Idén viszont most nekünk is lett. Elsőként a járókába állítottunk be egy karácsonyfát, aztán a sógoroméknál is volt egy. Így a kislányomnak most ultra-karácsonya van, mindjárt két fával egyszerre.
Szeretnél még gyereket?
Persze. Jó lenne, ha Málnának lenne testvére. De legközelebb szeretném átérezni milyen az, amikor az ember nagyon akar gyereket. A kislányom csak úgy jött, hirtelen. Nem terveztük. Lehet, hogy önzőn hangzik, de egy kicsit úgy vagyok vele, hogy legközelebb akkor lesz gyerekem, amikor én akarom. De most valahogy végig sem tudom gondolni, hogy megint ki kellene venni szülési szabadságot, és hogy mi lenne a munkámmal.
Mivel foglalkozol most?
A TV2-ben továbbra is szerepelek a Jóban, Rosszban című szappanoperában. Van egy rovatom az FHM-ben, és közben próbálok kiadni egy könyvet is.
Magadról?
Ugyan, dehogyis. Nem hiszem, hogy én olyan baromi izgalmas lennék ezer oldalon keresztül. Szívesen elbeszélgetek bárkivel az életemről, akit érdekel. De azért nem várom, el, hogy bestseller legyen az életemről szóló könyv. Márpedig annál alább nem adom.
Hát akkor miről szól majd?
Ez egy riport jellegű könyv. Kicsit olyan, mint a rovatom. Mindenről őszintén beszélgetünk benne.
Mik az ambícióid? Mi az, amit szívesen megtennél? Amire azt mondanád, hogy ez egy igazán szép kihívás?
Hát ezzel megfogtál. Évekkel ezelőtt olvastam valahol egy smink-és testfestés versenyről, Ausztriában. Na ott szívesen elindulnék egyszer. Nem kell feltétlenül megnyernem, de jó lenne elérni egy helyezést. Vagy egyszerűen csak ott lenni. De erre azért hosszabb idő lenne a felkészülés. Azt meg hát ugye gyerekkel elég nehéz.
Besegítesz még néha a Sandokanban, a pult mögött?
Nem. Mióta megszületett a kislányom azóta nem. Nem tudok kihagyni egy alvást sem. Ha egy este nem alszom rendesen, akkor az két hét, mire bepótolom. De szeretnék azért visszameni, mert nagyon élveztem. Ami nem kötelező, azt mindig sokkal jobb csinálni. Én annak felelek meg általában kevésbé amit elvárnak tőlem. Az olyasmiben mindig sokkal jobb vagyok, amit nem vár tőlem senki.
Mióta visszavonultál, nem kerestek meg producerek, hogy horribilis összegekért vállalj még egy filmet, vagy akár egy jelenetet?
Nem. Azt hangsúlyoznom kell, hogy ezek a filmek nem a magyar közönségnek készültek elsősorban. Nagyon örülök, hogy vannak itthon is rajongóim, de a filmeket elsősorban külföldre gyártottuk. Ott viszont nincs ilyen szoros viszonyom a közönséggel. Ott egyszerűen csak elfogadták, hogy nem forgatok tovább filmeket és kész. Van helyettem másik lány. Itthon viszont még senkinek nem jutott eszébe megkérdőjelezni a döntésemet. Bár most, hogy mondod, szívesen mesélnék ilyen vicces történeteket, hogy mekkorát nevettem, amikor valaki lipicai méneseket és luxus Mercedeseket ajánlott egy jelenetért. Tényleg nagyot nevettem volna.
Ez azt jelenti, hogy soha többet nem forgatnál?
Persze, hogy azt.
Jó volt a 2005-ös év?
Nem volt sem kiemelkedően jó, sem kiemelkedően rossz. Mindegyikből volt ebben az évben, jóból is és rosszból is. Volt egy-két komoly pofon az élettől, amire nem számítottam, de voltak jó dolgok is. Egyik sem volt azért látványos és drámai, de mindkét érzésből jutott 2005-re.
És mi lesz az újévi fogadalom?
Hát ezen még nem gondolkodtam. De most hogy mondod, beugrott az a szó, hogy rend. Szeretnék nagyobb rendet tartani magam körül, az autómban, a lakásomban és a munkámban. Mindig utáltam azt a kifejezést, hogy művészlélek, mert annyira megfoghatatlan, hogy pontosan mit is jelöl. De én is egy kicsit ilyen voltam. Inspirált a káosz. Egy gyerekkel viszont már nem megengedhető, hogy ez állapot legyen. Ha elvárom tőle, hogy a jó végén fogja meg a villát, és mindent rendesen tegyen, akkor valahol erre magamat is rá kell nevelnem. Főleg, mióta el kezdett járni. Azóta nem lehet mindent csak úgy elöl hagyni. Ezt a harcot meg kell vívnom magammal.
Gyakran harcolsz magaddal?
Igen. Elég gyakran. Nagyon sok változást hozott nekem az elmúlt idő. Egyszerre lettem felség és anya. Nem volt átmenet. Nem volt idő, ami engedte volna, hogy beleszokjak előbb a feleség majd később az anya szerepébe. És hát persze próbálok mindig mindenhol megfelelni. És nagyon büszke is vagyok.
Pontosan mire gondolsz?
Hát, például, úgy vagyok vele, hogy a férjemnek én vagyok a felesége, így én legyek az a nő, aki tetszik neki. Ezt persze nehéz úgy megoldani, hogy közben egész nap itthon vagyok, és a gyerekkel foglalkozom. Aztán rágom magam egy darabig ezen, majd egyidő után eloszlanak a sötét felhők felettem, és szépen megnyugszom és elfelejtem az egészet.
És mi lesz szilveszterkor, buliztok?
Még semmi nem biztos. Ha találok egy bébiszittert, aki ott marad a kislányommal, miután elalszik, lehet, hogy elmegyünk, és benézünk egy-két barátoz. De ez még a jövő zenéje. Azt viszont nem hiszem, hogy az idei egy nagyon hangos szilveszter lenne az életünkben.