Mesélj az amerikai Playboy ötvenedik születésnapi partijáról.
Az nem mostanában volt, hanem majdnem két éve. Az esemény az amerikai Playboy rendezvényei közül is kiemelkedő és különleges volt. Nemcsak nekem, aki egyedüli magyar playmate-ként eljuthattam oda, hanem a világ minden országából érkeztek vendégek, akiknek van Playboyuk.
Miért te voltál az egyetlen hazai playmate, aki kijuthatott?
Többek közt azért, mert nekem volt vízumom.
Hogy képzeljük el a bulit? Gondolom nem túlzottan hasonlít egy hazai rendezvényhez.
Persze, hogy más volt az egész. Abban az óriási házban rendezték, amiben a Hefner él (Hugh Hefner a magazin milliárdos alapítója - szerk.). A ház kertjébe hatalmas sátrat állítottak, ahol vacsora és műsor volt: fényűzés magas fokon. Egy partira ez emberek úgy jutnak be, hogy vagy az egzisztenciájuk engedi, vagy fizetnek azért, hogy elmehessenek. Ezt a rendezvényt a szakma egy kiemelelkedő alkalomnak tartotta.
Jól érezted magad?
Igazából nem szórakoztam ott, hanem reprezentáltam. Nagyon izgultam.
A médiafogyasztók egy részében az a kép él a Playboy-partikról, hogy a buli hevében a modellek bekokainozva, félmeztelenül ugrálnak a kerti medencébe.
Ilyen nem volt. Ez a parti minden meghívott számára fontos volt. A szerkesztőségek találkozhattak egymással, például a román főszerkesztő a franciával, ezt az alkalmat mindenki a kapcsolatépítésre használta, és senki nem engedte el magát annyira, hogy ott egy fergeteges buli alakuljon ki. Én is ahelyett, hogy az asztalon táncoltam volna, vagy ugráltam volna félmeztelenül a medencébe - ami egyébként sem az én stílusom - próbáltam emberekkel, fotósokkal, üzletfelekkel megismerkedni. Mert ez egy vissza nem térő alkalom volt.
Hasznos kapcsolatokra tettél szert?
Persze.
Milyen külföldi munkát kaptál ennek a partinak köszönhetően?
Erről nem beszélhetek.
Itthon mivel foglalkozol a fotózáson kívül?
Civilben? Egy kis ügynökségnél dolgozom, ahol olyan lányok jelentkezését várom, akik elmúltak 18 évesek, szeretnének fotózni, de nem tudják hol elkezdeni a pályát. Mi elkészítjük a kezdő modellek profi portfólióját és elindítjuk őket a pályán. Az anyagukkal már komoly modellügynökségekhez tudnak menni.
Milyen típusú lányok a leginkább keresettek a divatszakmában?
Nálunk nem minden típus fordul elő. Olyan lányokat keresünk, akik a nőcis vonalon indulnának el, mert nekem itt van kapcsolatrendszerem.
Szerinted mi a legfontosabb tulajdonság, amivel modellként sikereket lehet elérni?
A kitartás a legfontosabb, mert nagyon sok lány dolgozik a szakmában, és számítani kell arra, hogy egy ideig menni kell a munka után, ha dolgozni akar. A kezdeti nehézségek idején nem szabad feladni.
Évekkel ezelőtt egy külföldi eszkortszolgálat honlapján tűntek fel a fotóid.
Emlékszem, belekevertek engem is a tudtomon kívül, de rengeteg más magyar lány nevével és fotóival visszaéltek. Horváth Éva, Görög Zita, és mindenki látható volt, aki abban az időben férfimagazinban szerepelt. Még Zalatnay Cini és Tilda is fent volt a honlapon. Nem láttam az oldalt, mert pont vizsgáztam, de néhányan felhívták a figyelmem.
Eszerint nem volt közöd hozzá?
Dehogyis.
Nem tettetek ellene semmit?
Nem tudtunk. Nem derült ki, kik csinálták, és a honlapra be sem lehetett lépni, mert a rendszer kódot kért.
Kiderült, hogy milyen hasznot húztak az adataitokból?
Annyit tudok, hogy van egy kép a saját honlapomon, amelyiken egy telefont tartok a kezemben. Ezt egy berlini ismerősöm egy ingyenes magazinban látta az emeltdíjas szextelefonok hirdetése valami olyasmi felirattal, hogy call me! Jogtalanul használták a képem.
Mit tanultál akkoriban, milyen vizsgád volt?
Székesfehérvárra jártam a Kodolányira. Az akkor aktuális vizsgámat most nem tudom felidézni.
A legtöbb playmate úgy tervezi, a modellkedés után tanul majd tovább, addig megpróbálja a lehetőségeit kihasználni.
Mindenkinek arra van ideje, amit szeretne. Én másodikos voltam, amikor 2003-ban az Év Playmate-je versenyt megnyertem, és a nappali képzés mellett nem volt probléma, hogy a címmel járó feladataimnak is eleget tegyek.
Azt mondják rólad, Amerika-mániás vagy.
Inkább azt mondják, a képeimen úgy nézek ki, mint egy amerikai diáklány. Bár az amerikai csajok általában nem ilyen karakterek: erősebbek, kövérkék, nem a legszebb nép. Los Angelesben ugyanakkor sok szép ember él.
Természetes szépségek?
Nem mondanám. Aki természetes és jó csaj, az általában félvér, vagy spanyol és valami más egzotikus keverék. A legritkább a szőke, fehérbőrű lány, akinek még melle is van. Leginkább csak szeretik azt állítani, hogy ilyen típusú lányaik is vannak bőven. Amikor azonban kimegyek, mindig ajnároznak. Nem egyszer hitték azt, hogy én vagyok Jessica Simpson.
Nekem ez még nem jutott eszembe.
Ha szeretném, olyan is tudok lenni. Néha direkt bohóckodom. Van egy olyan táskám és ruhám, mint Jessicának, és ha úgy sminkelek, és úgy fésülöm a hajam.
Szereted, hogy szőke vagy?
Igen. Egyszer befestettem a hajam a barnára, mert elhagyott a párom, és ennek hatására mélypontra kerülten. Az új csak még nehezebbé tette azt a két hónapot, amíg vissza nem szőkítettem a hajam. Ezután le kellett vágni, mert tönkrement.
Mi az, amit szívesen változtatnál magadon?
Szeretném, ha vastagabbak lennének a szempilláim. Ez csak vicc volt. Szeretnék kreol bőrt, és hanyagolni a szoláriumot.
Mediterrán típus lennél szívesen? Olvastam, hogy két dolgot utálsz: a korai kelést és a hideget.
Így van. Szerencsére nemsokára Kenyába megyek. Karácsonyi ajándékba kaptam a páromtól.
Ha hosszabb távra terveznél, hol élnél szívesen?
Régebben fontolgattam, hogy kimennék a floridai Key Westre, ami Miamitól a legdélebbi kis sziget. A régi páromnak lett volna lehetősége arra, hogy ott töltse a főiskolai éveket, én pedig azon gondolkoztam, hogy modellkedhetnék vagy aerobickot oktathatnék ott. De végül honvágyam lett még azelőtt, hogy elutaztam volna.