Dévényi Tibi bácsi idén nagysikerű retro diszkójával még az Index címlapjára is felkerült, ám valahogy a fülünkbe jutott, hogy ő ennek nem örült igazán. Mikor felhívtuk, hogy megkérdezzük pontosan mi bántotta meg, kiderült, hogy nem is a magaslesben készült videó zavarta, csak nem esett jól neki a fórumozók hozzászólása.
Levelet kaptam Lájf
„Nem bántódtam meg, csak fáj a szívem, ha ennyi év után olyanok írnak, akik még a világon sem voltak, mikor én a szakmát kezdtem – mondja, majd gyorsan hozzáteszi, hogy a pozitív hozzászólások aztán végül is megnyugtatták. – „Az én zenémen generációk nőttek fel. Már mindenkivel rendeztem a nézeteltéréseimet, a Tóta W. Árpival is kibékültem. A cikizés minket, idősödő korosztályt rosszabbul érint.”
Tibi bácsinak pedig igazán lehetne oka az örömre, ezt ő is belátja, hiszen elmondása szerint a diszkóin mindig rengetegen voltak, és a hangulat is felejthetetlen általában. Mindemellett igazi öröm a lemezlovas számára, hogy idén húsz éves fia is fellépett a Szigeten mint dj. „A fiam idén érettségizett, de már korábban is lelkesen diszkózott, figyelte a papát” – mondja el büszkén Dévényi, majd szót ejt a stílusbeli különbségekről is, hiszen Dani a house zene felé fordult, míg a papa megmaradt a jó öreg retrónál.
Családi vállalkozás: retrodizsi vs house
„A fiam Dj. Hamvait tartja nagyra, inkább a mai lemezlovasokat szereti. Jelenleg egy diszkóverseny döntőse a Velencei tónál, de megmondtam neki, ebben nem akarom nyilvánosan segíteni. Úgyis csak akkor lesz boldog, ha ki tudja harcolni magának.”
Tibi bácsi szerint egyik részről jó, hogy a fia neve Dévényi, de azért vannak hátulütői is. „Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy ki fogja találni a saját egyéniségét. Ő igazából inkább keveri a zenét, úgy ahogy a mai dj-k. Az én zenéimet nem szereti, de elismeri. És igaza is van, hiszen jó hangulatot lehet velük teremteni. Az a fontos, hogy a közönség érezze jól magát.”
Szerencsére tehát nem rivalizál egymással a két Dévényi, sőt Tibi bácsi szerint nagyon jó szakmai beszélgetéseket szoktak folytatni. „Kikéri a véleményemet, mert feldolgozva ugyan, de azért ő is találkozik ezekkel a régi slágerekkel.”
Most először ráadásul apa és fia egymás után lépett fel vidéken, mivel Tibi bácsit gyakorta hívják egyetemi gólyatáborokba. „Azért hívnak ezekre a helyekre, mert én olyanoknak csinálok zenét, akik már kinőttek a divatirányzatok majmolásából. Ezek leginkább az egyetemisták. Most először elvittem a Danit is, én két óra retrót nyomtam, ő egy óra house-t. Nagyon jól működött a családi csapat.”
Nincs több kívánság
Tibi bácsi sikerei ellenére nem hiszi, hogy ma megélhetne egy Három kívánság típusú műsor. „Egészen a vásott kölykökig azt hittem megélne valami hasonló, de aztán rájöttem, ez a stílus már nem a mai gyerekeknek való. Akkor ezek álmok voltak: eljutni valahova, találkozni egy itthoni sztárral. Ma már másképp közelíteném meg a gyerekeket. Inkább lelki kívánságokat teljesítenék.”
Az egykori műsorvezető ezalatt azt érti, hogy ma már kutyát nem érdekelné, ha banánt vinne egy vidéki kisfiúnak, mert hogy azt még soha nem evett, hiszen ez ma már szinte elképzelhetetlen. Pedig neki az hiányzik, amikor őszinte örömöt lát valakinek az arcán, ami nem anyagi öröm, vagy a pillanatnyi boldogság az arcokon. „Ma Szűcs Judith-tal táncolni nem durranna úgy, mint húsz évvel ezelőtt.”
Bezzeg a labdák pattognak
Persze a „Tibi bácsi elintézi” szlogen is a korai Három kívánságos időkből származik, mert akkor mindenki azt kérte tőle, hogy intézzen el ezt vagy azt. A piros labdákat sem felejtette el a hosszú évek során, hiszen még mai fellépésein is hűségesen dobálja a táncoló tömeg közé. Elmesélése szerint a labdára annak idején azért volt szükség, mert akkor még nem tapsolt senki hivatalosan az ilyen típusú rendezvényeken. A labdák feltűnésére azonban mindig nagy ovációban tört ki a közönség, amire természetesen már akkor is szükség volt a showbizniszben.
Az, hogy a labdák előre megbeszélt helyre vándoroltak természetesen csak ostoba pletyka Tibi bácsi szerint, bár akkoriban sokan véltek tudni ilyesmiről. Olyannyira, hogy kedvenc példáit is felhozza, de most eltekintünk ezek újbóli felsorolásától. A lényeg úgyis csak az, hogy néha - ha túl egyszerűnek, földhözragadtnak tűnt -, felturbózták a kívánságot, hiszen Dévényi szerkesztője is volt a Három kívánságnak.
És ha most ő kívánhatna, egészséget kérne, meg azt hogy a gyerekei révbe érjenek. „A kisebbik fiam öt éves, ha a sors megengedné azt szeretném, hogy a három Dévényi együtt diszkózhasson.”
Tibi bácsi tehát nincs elkeseredve, vidáman tekint a jövőbe, hiszen nemsokára színházat is nyit, ahova minket is meghívott. Nem kell félni, el is fogunk menni.