Tornóczky Anitát még áprilisban érte baleset, ami nyílt lábszártöréssel végződött. Az eheti Esti Frizbi forgatásán Hajdú Péter látta vendégül a műsorvezetőt, hogy részletekkel szolgáljon a balesetéről és a felépülése körülményeiről. Az interjúból kiderült, hogy Hajdú Péter ért elsőként a baleset helyszínére.
Ennek okáról Tornóczky elmondta, hogy "a Humorbajnokság felvételére mentem, mikor a baleset történt. Nem voltam már olyan messze, ezért is fel akartam hívni Pétert, másrészt meg tíz éve a legjobb barátom, tehát úgy gondoltam, ha őt hívom, az a legegyszerűbb. ŐTudja mindenkinek az elérhetőségét, és tud informálni bárkit, akit szükséges."
Szüleivel csak a kórházban találkozott, mert meg akarta kímélni őket a látványtól és a felesleges aggódástól. "Anyukám nem jött oda, mert amikor vele beszéltem, már ott volt a mentő. Nem is akartam felhívni, mert abban az állapotban nem akartam a kétségbeesését végighallgatni."
Látványos súlyvesztés
Az örökmozgó Tornóczky most téblábolásra van kárhoztatva. Mivel mankó nélkül még képtelen lábra állni, nem is tud nagyon mozogni. Egy titánrúd és három csavar tartja össze a bal lábát. Rengeteget fogyott, amin ő is meglepődött. "Mivel nem égetsz kalóriát, nem is vagy éhes. Én is azt hittem, hogy nagyon vigyáznom kell majd, hogy ne hízzak meg. Nem akarok hülyeséget mondani, de eddig tíz százalék körül volt a testzsírom, most meg harminc. Ami izom volt rajtam, az most zsírrá vált."
"Tehát az izmaim fogytak le, mert effektíve nem használom őket. A bal lábamon a combizom gyakorlatilag eltűnt. Pedig ez csak egy háromhetes történet. Most próbálom mindenfajta gyógytorna gyakorlatokkal mozgatni. De valahogy agyban annyira elmegy az ember testképe, hogy nagyon nehéz: gyakorlatilag nem tudom befeszíteni a combizmomat. Nem azért, mert egyáltalán nincs, hanem mert nem tudom, hogy hogyan kell. Nagyon furcsa dolog ez: ráállni nem lehet, mozgatni viszont kéne. Mozgatom, de befeszíteni nem tudom. A karizmom ugyanúgy megmaradt, mert mozgatom a mankók miatt. Ez igazából nem fogyás, de vékonyabbnak tűnök."
Szobafogság
"Nincs türelmem, egy idő után elkezd idegesíteni, hogy csak egy dolgot csinálhatok. Ha olvasok, és ki akarok menni egy pohár vízért, már az is egy tortúra. Az a legrosszabb, hogy önállóan még a legbanálisabb dolgokat sem tudom megcsinálni. Meg az is zavar, hogy nem tudok gondoskodni a páromról. Ráadásul rend- és tisztaságmániás vagyok, és ez folyamatos belső frusztráltságot okoz."
Elmondása szerint a legnehezebb feladatok egyike az volt, hogy a sajtó érdeklődését vidám arckifejezéssel tűrje. "Ebben az időszakban mindig jöttek a kórházba az újságírók. Nagyon fájt a lábam, de nem akartam magam kiszolgáltatni és inkább felkeltem. Így megtanultam olyan helyzetben is mosolyogni, amikor nem biztos, hogy önszántamból megtettem volna. Ez nem egy tudatos dolog, hanem valami berögzült tudatalatti."
Az okok és miértek
Tornóczky szerint az ütközés előtti életvitele sem volt megfelelő. A folytonos bezártság és kiszolgáltatottság arra ébresztette rá, hogy valamin változtatnia kell. A baleset előtt "egyszerre nagyon sok mindent kezdtem el csinálni. Most ezek ugyanúgy megvannak, csak állnak, vagy valaki más vette át a feladatokat. Nem hiszem, hogy a baleset azért volt, hogy abbahagyjam a motorozást, inkább azért, hogy rendszerezzem az életemet. Valamiért ilyenkor az Isten vagy a sors lelassítja az embert, hogy egy kicsit elgondolkozzon ezen."
"Arra jöttem rá, hogy vannak dolgok, amiket egyszerűbben is megoldhatok, és vannak dolgok, amikhez nem kell a részvételem. Vannak emberek és dolgok, amik egyáltalán nem fontosak, pedig én időt szenteltem rájuk. Azt azért nem állítom, hogy gyökeresen meg fog változni az életem."
Ráadás
"Érdekes tapasztalás: látom, hogy a párom hogyan viszonyul hozzám egy ilyen helyzetben. Mindennap ő szúr a hasamba egy injekciót, trombózis ellen. Elpakol utánam, hoz jeget, elvisz gyógytornára. A férfiakról eleve nem gondoltam volna, hogy képesek ilyesmire. Erre is jó volt a baleset."