A Magnum Igazi Nő pályázatát elbíráló zsűri tagjairól a közönség szavazatai alapján döntöttek. A zsűri egyik tagja Zsédenyi Adrienn, akit újságírók egy része dívaként szokott titulálni. Az énekesnővel erről a témáról kezdtük beszélgetni, miután jelezte, a várandósságáról nem szeretne nyilatkozni. Zséda egyébként terhessége hatodik hónapjában jár, és szűkszavú nyilatkozatai egyikében nemrég arról beszélt, már hét éve szeretne gyereket, de azzal, hogy anya lesz, a zenei karrierjéről nem mond le.
Mindegy, hogy Monroe vagy Dietrich
„Megtisztelő, ha azt a szót használják rám, hogy díva. Őt úgy szokták meghatározni, mint aki a nők nője. Teljesen mindegy, hogy egy hűvös szépségről van szó; mint Marlene Dietrich, egy szexszimbólumról; mint Marilyn Monroe, vagy egy hercegnőről; mint Audrey Hepburn. A díva valamilyen szempontból kiemelkedik a többi nő közül.” Zsédenyi Adrienn úgy véli, ezt a titulust nők szokták használni.
„A férfiak kegyeit könnyebb megnyerni, ezért is esik igazán jól egy nőnek, ha egy másik nő dívának tartja. Olyan személyt jelöl a kifejezés, akire a nők is odafigyelnek, akitől tanulni szeretnének, vagy energiát kapni, esetleg akinek az életstílusából tudnak merítkezni.” Az énekesnő hozzátette, dalai nagy részében a női létezéssel foglalkozik, ez a téma évek óta rendszeresen visszatér. Karrierje kezdetén Zséda arról beszélt, a gyapotmezők fájdalmát szeretné megénekelni, és amikor erre rákérdeztünk, mosolyogva ennyit mondott. „a blues továbbra is közel áll hozzám, de másfelől törekszem az új felé”- ezzel visszatértünk a női létezésre.
Látja, mi fontos
„A dalaimon keresztül azt szeretném üzenni a nőknek, hogy jobban kellene becsülniük magukat. Fontos lenne, hogy ne becsüljék le a képességeiket, legyenek résztvevői a saját életüknek, ne csak tanúi. Minden megjelenésemben ezt próbálom sugározni. A saját életemen át láttatni az ő problémáikat, érzéseiket” – mondta Zséda, és ekkor felvetődött bennünk, hogy mindezt esetleg tanítói szándékkal teszi.
„Nem szeretnék tanítani, csak úgy gondolom, hogy nemcsak figyelem, de látom is ezeket a helyzeteket a mindennapokban, és látom azt is, mi az, ami fontos.” Ezt követően az egyetemes értékekről nem kérdeztük az énekesnőt, inkább azt az észrevételünket osztottuk meg vele, hogy láthatóan sok visszaigazolást vár a munkájában. A Zséda művésznév elterjedése előtt például egy nyelvtudós tanácsát kérte.
Nehogy csúnya legyen
„Úgy történt pontosan, hogy megkerestem egy nyelvészt, hogy biztos legyek abban, a Zséda név nem jelent-e például albánul valami csúnyát” – pontosított az énekesnő, akinek a munkájában fellelhető egyéb szerkesztettségekre is rátértünk. „Mindig a kerek egész felé törekszem. Haladok valamerre, és az út döntésekből áll. Vannak nagyobb döntések, kisebb döntések, és mindig érzem, mi az, amikor fontos, hogy jó irányba haladjak tovább. Félreértés, hogy sokan azt gondolják rólam, nagyon összerakom a dolgokat. Az álmaim, a hivatásom az, amiben gyermeki naivitással tudok hinni. A kislány tovább él bennem, olykor dacossá válik.”
Kérdésünkre, hogy az álmait a szakmai vagy a magánéleti vonatkozásban említette-e, az énekesnő így válaszolt. „A színpadhoz és énekléshez kötődő álmaimra gondolok, ott mindennek egyben kell lennie. A magánéletem és a civil életem más terület, ahol el lehet lazulni, ahol nem vagyok szigorú. A hivatásomat azonban a gyermeki dac végigkíséri, mert fontos, hogy mindig minden kerek legyen. Ha tudom, hogy valami lehetne még jobb is, ha látom, hogy a zeneszerző, vagy a szövegíró még többet ki tud hozni magából, akkor megvárom. Türelmes vagyok, mert tudom, hogy idővel még jobb dolog születhet. A dalt végül nekem kell majd sikerre vinni, én közvetítem a közönség felé.”