Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója a felvidéki magyarság nevében búcsúzott a szlovákiai Vágsellyén született művésztől. Kiemelte, hogy Kaszás Attila mindig büszkén vállalta a "határon túliságot". Szólt azokról a komáromi előadásokról is, amelyekben a színész játszott. "Komárom, az Aranyember városa gyászol, Tímár Mihály itthagyott bennünket" - mondta.
Fotó: Rákossy Péter
"Amilyen fukar és kegyetlen volt hozzád a sors éveid számát illetően, olyan kegyes és bőkezű az eljátszott szerepek tekintetében" - emlékezett Lukács Sándor, a Vígszínház művésze Kaszás Attilára, aki 16 évig játszott a teátrumban.
Fotó: Rákossy Péter
Jordán Tamás, a Nemzeti Színház főigazgatója felidézte a színész halálát követő napokat. Mint mondta, megrendült kollégák érkeztek a teátrumba, "gyönyörű harmónia költözött a klubba, (...) a hiányod volt a kötőanyag". Felidézte a színész emlékére rendezett virrasztást is, amelyen mintegy négyezren vettek részt. Záró gondolatsorában úgy fogalmazott: "addig élsz, ameddig szeretünk téged, és mi addig élünk, ameddig szeretjük egymást".
Fotó: Rákossy Péter
Rudolf Péter úgy jellemezte kollégáját: "a színész, aki csak tehetségével követelt magának szerepet. Kivárt a sors, amíg megszületik a fiad, lesz, aki tovább szeresse, akit szerettél, és tovább gondolja, amit gondoltál" - mondta. A Duna melletti parkban Rudolf Péter úgy fogalmazott: "elillansz közülünk, drága barátom, víz hátán a széllel, szabadon".
Fotó: Rákossy Péter
Nem sokkal a búcsúztatás után Kaszás Attila hamvait szűk családi körben egy hajóról a Dunába szórták. Kaszás Attila 1960-ban született a szlovákiai Vágsellyén. A Színház és Filmművészeti Főiskolán 1983-ban végzett, Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként. 1984-től tizenöt éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, utána négy évig szabadúszóként tevékenykedett. 2003-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz.