Rossz álom
Mielőtt még a napfényes-sörös álomba belekortyolt volna, riporterünk úton odafelé előbb még nyelt egy nagyot a magyar valóságból: a villamoson az "úgymond sztárrá" avanzsált és ezt feldolgozni képtelen Oki mellett utazott, aki miután - talán lázadásból - lerészegedett a szélsőjobbos haverjaival, ott smárolt a csajával, akinek lábbelije egy militarista bakancs volt, a nyakláncán meg egy turulmadaras és egy nagymagyarországos medál fityegett. El innen!, gondolta a sokat látott riporter, és elmenekült az Oktogon napos oldalára.
Jó állam
A koncepció szerint a sörgyártó cég szeptember 23. - október 2. között a Maldív-szigetekre teszi át székhelyét, illetve a szerződtetett hírességekkel fellépnek a programsorozat keretében, hogy a fiktív Napköztársaságot hirdessék.
Az államalapító okirat tíz pontjában kizárólag a sörözéssel elért felhőtlen jókedv alapjait fektették le, ilyenekkel például, hogy: "Országos népünnepélyt kell tartani minden olyan esetben, amikor az állampolgároknak felszabadult pillanatokra van szükségük." Nem hülyeség.
Ceremónia
Az államalapítás szigorú koreográfia szerint folyt, az "Itt a közönség nevet" résznél a közönség úgy nevetett, mintha ő is kapott volna egy példányt a szövegkönyvből. Elsőként Jáksó László vonult be tengerésznek öltözve - a riporterünk által életében először látott - Gianni Annonival. Az eseményen (illetve a programsorozat folytatásában) a Napköztársaság elnökeként, illetve miniszterelnökeként díszelgő páros a műsorvezető szerepét is betöltötte. Jáksó vélhetően ifjúkorában belé táplált ösztöneitől vezérelve kétszer is bejelentette a Népköztársaság kikiáltását - bizonyára csupán elszólás volt, de azért Freudnak biztos lenne ehhez egy-két szava.
A humoros műsort nagyrészt Jáksó vitte, aki nem kímélte sztártársait, és az előre megírt szöveg közé betűzdelt néhány gonosz poént is - például, amikor a Napköztársaság napügyminiszterének (Gaál Judit) melleire pillantott, megkérdezte: "Fázol?" Mire Judit naivan visszakérdezett: "Miből gondolod?" És a gonosz poén: "Hagyjuk ezt, mert lábon lőlek!".
Görög Zitát nem szeretnénk bántani, de most kiderült, hogy a sör hatására rövid távú memóriája az átlagos 5-7-ig terjedő skála alá zuhan. Az államalapító eskütételnél ugyanis képtelen volt egyszerre három szónál többet visszamondani. Amúgy ezt is bájosan és imádnivalóan csinálta.
Az ünnepség szerves részét képezte a megasztáros énekesek fellépése, amit - ahogy az egész ceremóniát - a rádióhallgatók is figyelemmel kísérhettek. Kandech Evelyn aranyos volt, Nagy Edmond meg nagy.
Nézőpont kérdése
"De tök jó, itt mindenki híres ember!" - örvendezett az egyik nem híres vendég, és mobiltelefonjáról azonnal küldte is haza az MMS-eket a tévéből ismert arcokról. Nyilván nem mindennapi és vicces élmény együtt vécézni Görög Zitával, koccintani Jáksó Lászlóval, és alkoholmámorban együtt dülöngélni a Megasztár után is hakniképes Nagy "Darab" Edmonddal.
A nem közismert vendégek között a legtöbben olyan arcok voltak, akiknek a jólét velejáróitól már felpuffadt fejük, és hozzászoktak, hogy a konyhán a minimum a lazac. Ez persze előkelő, és a rendezvény szervezőire jó fényt vet.
A mi kis mámoros utópiánkból már a helyszínen kizökkentett a kávézó feletti emeleten lakó öreg néni, aki felülről csendesen motyogva átkokat szórt hangosan dübörgő napállam éltetőire, majd lemondóan bezárta maga mögött a hangszigetelt ablakot, és bizonyára felhangosította a tévéjét, hogy el tudjon aludni.