"Lázas betegen feküdtem otthon. Az ágyam mellett rengeteg fecnit halmoztam fel, amelyre az ötleteimet írtam. Az alatt az egy hét alatt, amíg meggyógyultam, megszületett a terv" - kezdte Pierrot a Jumurdzsák gyűrűje című interaktív film történetét az egri Szenátor étterem teraszán, miközben a háttérben a Dobó térre buszokkal érkeztek turisták, és a tér nevezetességei mellett néhányan a zenei producert is lefotózták.
Egy hét láz és forgatókönyv
A Megasztár volt producerének Private Moon Studios nevű cége a nyáron közös produkciókba kezdett Eger város önkormányzatával. A város készülve a reménybeli 2010-es Európa Fővárosa címre, több pályázatot írt ki. Ezek közül az egyik Egert turisztikai szempontból népszerűsítő tervekre vonatkozott, amelyet Pierrot kiadója nyert el saját kalandjáték-mozi fejlesztésének ötletével. A néhány tízmillió forintos költségvetéssel készülő film a 2006-os Utazás kiállításon is képviseli majd a történelmi várost. Pierrot lelkesen vázolta, az ötlet maga a multimédiás művészet, amelyben a számítógépes játék, a digitális technikával készült film, a panorámafotózás műfaja és a zene együtt szerepel.
Nem sokkal ezelőtt az egri sajtó számára egy kivetítőn bemutatta az eddig készülő film egyik jelenetét, amelyben az Iza nénit játszó Pásztor Erzsi a Gárdonyi Géza házban egy asztalnál ülve válaszol a nem látható főhős kérdéseire. Az egér segítségével a ház minden helyiségében végigvezette a közönséget, megfordította többek közt a falon található képeket, amelyekre még pókhálót is tervezett.
Jumurdzsák és a pop
Egyelőre még nem láttuk át az interaktív film lényegét, pláne akkor bizonytalanodtunk el, amikor Pierrot - látva az értetlen tekinteteket - segítségül elmagyarázott egy rejtvényt, amelyet a játékban meg kell majd oldani ahhoz, hogy a gyűrű rejtélyének megfejtéséhez közelebb kerüljünk. A csillag, az érseki könyvtár és a borospince szavakat ismerjük, de az összefüggést ezek közt nem igazán értettük, ezért inkább Jumurdzsákról kérdeztük a zenészt.
"Az Egri csillagok összes szereplője közül a török egyrészt a legtitokzatosabb, másrészt csak ehhez a regényhez köthető. Nagyon örülök, hogy Bárdy György elvállalta, hogy szerepeljen ebben a filmben, mint Jumurdzsák unokája, a karakter ugyanis egyértelműen hozzá kötődik" - mondta Pierrot, aki miután turisztikai célokra készít filmet Komló András rendezővel, a történet helyszínéül nem csupán az egri várat szerette volna választani. Másfelől elmondta, szeretné, ha a filmet nemzetközi érdeklődés kísérné. A céloknak megfelelően alakította tehát a történetet, amelyet kedvesnek, ám kissé sablonosnak találtunk.
Görög László szerepe a turizmusban
A főhős Jonathan Hunt amerikai újságíró, akinek természetesen az egyik szülője magyar. A Görög László alakította karakter esetében a választékos magyar beszéd ezzel talán indokolható is. Az újságíró eredetileg azért érkezik Egerbe, hogy felkutassa a század elején Ábray professzor által megalkotott időgépet, majd megismerkedik Jumurdzsák unokájával, Jámbor Miskával, aki nagyapja gyűrűjét keresi. A találkozást követően Miska bácsi meghal, Hunt pedig egyedül folytatja keresést. A teljesség kedvéért egy szerelmi szálat is sikerült a történetbe szőni Jordán Adél szerepeltetésével, és a forgatókönyvíró-producer a barátság jegyében Gangxta Zolee-t is a történetbe írta, aki valós karakteréhez némileg idomulva egy "fogdmeget" alakít.
"A felhasználó alakíthatja a történetet azzal, hogy több választási lehetősége adódik a helyzetekben, ezeknek különböző következményei lesznek. Ennek megfelelően a jelenetek több variációját vesszük fel. Izgalmas volt Zolee megjelenését több állásból felvenni, például a Líceum tetejéről" - mesélte Pierrot, akinek saját bevallása szerint a rapper az ideális tesztembere, mert saját fejlesztésű Agon nevű kalandjátékának rejtélyeit minden vasárnap este együtt oldják meg. Beszélgetésünket megelőzően az étterem teraszán nem reprezentatív gender-felmérést végeztünk az Agonról, és megerősítette az elképzeléseinket, hogy a nők nagy részének már beletört a bicskája Pierrot kalandjátékaiba, a megkérdezett férfiak közül azonban egy már végig tudta játszani.
Nem geek
A zenészt hallgatva ebben a kontextusban egy geek személyisége körvonalazódott, főként annak tudatában, hogy Pierrot egyrészt azért sem vállalja el a Megasztár harmadik részérében adódott munkákat, mert a fejlesztésekre szeretett volna több időt szánni. Korábban pedig a játékok minél tökéletesebb animációjának kivitelezése céljából ázsiai útjain rengeteg fotót készített különböző helyszínekről.
"Nem vagyok számítógép és játékfüggő" - hárította nevetve a felvetést. "A Myst volt ez első játék, amit megismertem, és megszerettem még a kilencvenes évek elején. Mindig a feladatmegoldó kalandjátékok vonzottak, úgy vélem, más személyiségtípus kedveli ezeket a számítógépes játékokat, mint mondjuk a háborús, vagy más akciójátékokat" - mondta Pierrot, aki egyébként az Egri csillagokat is az egyik emlékezetes olvasmányának tartja.
Nyilak a deszkán
A város polgármesterének, dr. Nagy Imrének is hasonló katarzis volt egykor a törökökkel szembeni 1552-es győzelem története, olyannyira, hogy a kulturális főváros pályázatra készült fejlesztések ismertetése után Várkonyi Zoltán 68-as filmjének forgatásáról osztott meg kulisszatitkokat, szerencsére az elmúlt negyven évben közhellyé vált kvarcóra legendájának említése nélkül. A polgármester és Pierrot azt szerette volna csak igazán megtudni, hogyan lőtték át Bárdy György kezét nyíllal, amire a Jumurdzsákot játszó színész mindössze ennyit válaszolt: "volt az a pénz".
Azt viszont megtudták, hogy amikor a hátbalövése nem volt igazán trükkös. Bárdy hátára egyszerűen egy deszkát szereltek, amelyik a nyilakat felfogta. "A tűzkerekes jelenetet kétszer vették fel, egyszer csak a statisztákkal, egyszer csak a guruló kerékkel, majd összemontírozták. A statiszták egyébként nem kaptak jelmezt, papírmasé ruhában harcoltak" - adta át büszkén nemrég szerzett információit a polgármester.
|