„A retrót az egyetemisták hozták be két évvel ezelőtt” - kezdett bele nosztalgiaelméletébe kérésünkre Dévényi Tibor, és láthatóan meggyőződéssel beszélt. „Az egyetemisták megunták azt a tuctuc zenét, ami a diszkókban megy, és hiányolták a lassú számokat. Amikor ezek a fiatalok kikerülnek az életbe, szeretnének ismerkedni, de a dumdumra ugye nem tudtak. Szeretik dúdolni a dalt, énekelni, így jött vissza a nosztalgia. Éppen úgy, ahogy egy régi magyar ember szeretett mulatni a magyar nótára.” Dévényi Tibor hozzátette, két „hívószó” van, amivel manapság mindent el lehet adni: a retró és a wellness.
Pataki Attila a neoncsöves alagútban
A tizedik Poptarisznya lemez megjelenése alkalmából nosztalgiabulit szerveztek a margitszigeti Copacabana Beachen, ahol a korongon szereplő művészek jelenlétére lehetett volna számítani, de néhányukat az erős szél és a 12 Celsius fokos hőmérséklet visszatartott a szabadtéri szórakozóhelytől. A sajtótájékoztató után még az a kis társaság is megfogyatkozott, de a szervezők utólagos elmondása szerint késő este egy családias esti bulin összegyűltek páran.
A lemezbemutató meghirdetett kezdése után tíz perccel az alkotó, Spigiboy jelezte a jelenlévő, mindössze négy fotósnak, hogy Pataki Attila hamarosan távozik. Meglehet, hogy az EDDA frontembere a nagyvázsonyi lovagi játékokról választott magának bőrszereléses kísérőt, aki a gyors fotózás után követte a rockénekest a neoncsövekkel díszített alagúton át a kijáratig.
Retrobbanás, Calypso-zokni
Esemény híján két lehetőséget láttunk; vagy a nihilriport műfajához nyúlunk vissza a beszámolóban, vagy a megjelent néhány könnyűzenészt idézgetjük majd arról, mit jelent számukra a nosztalgia.
A hivatalos közlés abból állt, hogy többek között B. Tóth László és Spigiboy ismertették a lemezt, amelynek borítóján egy masszív brainstrorming nyomai láthatóak: Tisza cipő, sakktáblás konyhakő az előadók nevével ellátva, és a felirat: „retrobbanó slágerek.” Elképzelhető, hogy ezt a szóösszetételt az a jelenlévő férfi írta, akitől a következő mondatot hallottuk a pult környékén: „annyira fázom, hogy mindjárt betelefonálok egy Calypso-zokniért”
Az egykori Poptarisznya és újraindult Calypso vezetője – aki a felvételeket nótáknak nevezte – szerint a dalok úgy szólnak, mintha 2007-ben írták volna azokat. Nehéz megítélni, ebben az évben vajon ki fogalmazna olyan fordulatokat a dj-dal (valamikor Lemezlovasdal) refrénjébe, mint „mindennapra akad új slágerköltemény” illetve „nyergelem a korongokat, hogy te jól mulass!”
Emlékeket keresnek
Dévényi Tiborral indítottuk tehát a nosztalgiahullámot. A Három kívánság arca gyakorlott médiaszemély, miközben a süvítő szélben fotózták, az újságírókat olyan szlogenekkel látta el, mint „Tibi bácsi elintézi magát.” A műsorához fűződő nosztalgiához kapcsolódva Dévényi elmondta, meglepődött, amikor egy vidéki fellépése alkalmával fiatalok óriási tömege gyűlt össze, és gyerekkoruk vasárnapjaira emlékeztek.
„Az emberek a zenében is emlékeket keresnek” – folytatta a rertóelméletet Spigiboy, aki a szórakozóhely egyik állandó dj-je, a lemezt pedig a Carpe Diem számára írt slágereiről ismert Erős Attilával együtt készítette. „Amikor valaki ezt a lemezt megveszi, nem is feltétlenül a zenét veszi meg, hanem az emlékeket. Egy EDDA-Hűtlenhez, vagy a többi dalhoz tartozik egy emlék a gimnáziumból, nyári táborból” – mondta a lemezlovas. Ez alapján azt a könnyűzenei korszakot emelték ki az alkotók, amikor a lemezvásárlásra leginkább hajlamos korosztály tizenéves volt.
Karthago és Soltész Rezső a Bizottságról az NDK-ban
Társaságunkban tartózkodó Wahorn András ezt sokkal egyszerűbben el tudta mondani. „Ahhoz az időszakhoz fűz a nosztalgia, amikor 14-21 év között voltál”- mondta a képzőművész, hozzátéve, emiatt mindig meg tud hatódni a Beatles zenéjén. Wahorn jelenléte nem kötődött a most kiadott lemezhez, a Pop Tari Top fénykorában a könnyűzene teljesen más szegmensében volt jelen a Bizottsággal, és amikor Takács Tamás a helyszínen meglátta őt, benne is feléledt a nosztalgia.
Takács a nyolcvanas évek elejéről említette azt az élményét, amikor a Karthago és Soltész Rezső egy fellépés alkalmával „az NDK-ban összejött.” A Szóljon hangosan az ének előadója azt mesélte a rockzenekarnak, hogy gyerekei Bizottság-rajongók, ezért ha hazamegy, ő is jobban megismeri majd azt a zenét. Soltész Rezsőt legutóbb a dauer százéves évfordulója alkalmából bírtuk nosztalgiára, amikor számos élménye mellett arról is beszélt, tartós hullámait a rendszerváltás elmosta.
George Bush is pendlizik
Takács Tamás azonban változatlanul jelen van a magyar könnyűzenében. Mint elmondta, a Dirty Blues Banddel országszerte turnézik, de lemezt már hat éve nem adtak ki. Ekkor csatlakozott a társasághoz Dévényi Tibor és elmesélte, egyszer egy „kislány kívánságára” az idősebb George Busht is meghívta a Három Kívánságba.
Zoltán Erika hasonlóan lelkesen emlegette a nyolcvanas évek sűrű koncertidőszakát. A Szexi lány című slágerrel ’85-ben berobbant énekesnő a színházi körökből átemelt pendlizés kifejezést használta azokra a pezsgő fellépésekre, amikor a könnyűzenészek egymást váltották a szórakozóhelyeken. „Szép idők voltak”- sóhajtott Zoltán Erika, amikor háta mögött a Nap lement, és a szél felerősödött.