Scarlett Johansson gyerekkora óta színésznő. A megfogalmazás szándékosan zavarba ejtő: a még mindig csak 19 éves Scarlettet már kicsi kora óta érettségéért bálványozták meglett kollégái. Robert Redford, A suttogó című film főszereplője és rendezője a forgatás után ezt mondta róla: "Scarlett még csak 13 éves, mégis úgy éreztem, mintha egy 30 éves színésszel dolgoztam volna. Nagyon sokra viszi még, ez biztos." Mégis közel 20 filmben kellett még a New Yorkban dán édesapától és amerikai édesanyától született Scarlettnek dolgoznia, mire eljött a világhírnév: ezt pedig a Magyarországon március óta látható Elveszett jelentés hozta el neki. Scarlett azóta hihetetlenül népszerű: a Golden Globe-díjátadóra Stella McCartney öltöztette, hamarosan Peter Lindbergh kamerája előtt pózol majd Calvin Klein új parfümreklámjának kampányában. Ismerjük hát meg mi is Hollywood új kedvencét!

ELLE: Próbált már valaha idősebbnek látszani a koránál?

SJ: Természetesen, mint minden fiatal lány, én is átestem a szokásos "már igazi nő vagyok!" állapoton. Magamra kentem három tonna sminket, mindennap másmilyet - tisztára, mint egy lopott autó! De ma már jobban szeretem a természetességet, bár a szememet továbbra is festem. Hogy mi a titkom? Csak annyi, hogy soha nem festem ki erősen a szememet és a számat is egyszerre. Választani kell köztük, különben az ember úgy néz ki, mint egy táncosnő a Hattyúk tavából!

ELLE: Különleges, mély hangja van. Soha nem gondolt arra, hogy leszokjon a dohányzásról?

SJ: Nagyon keveset dohányzom! Mindenki azt mondja, hogy a hangom nem passzol a pici, törékeny, szőke nő külsőmhöz, de engem inkább az zavarna, ha a hangom tucathang lenne. Régebben a válogatásokon a rendezők mindig megkérdezték, hogy fáj-e a torkom... A mély hangszínem miatt egyébként gyakran nem kaptam meg szerepeket. De hát Istenem, mindig is ilyen volt. Szép örökség az anyukámtól, akinek ugyanilyen mély hangja van. El sem tudnám képzelni, hogy sipítozva, csicsergő hangon beszéljek!

ELLE: Mindkét filmben, amellyel megalapozta a karrierjét, olyan fiatal nőt játszik, aki nála jóval idősebb férfival kerül kapcsolatba. Volt már hasonló helyzetben?

SJ: Soha. De ez nem jelenti azt, hogy nem is kerülhetnék ilyenbe majd egy nap. Szerény tapasztalatom szerint az ember soha nem tudhatja, ki szédíti meg egy pillanat alatt. Egy 30, 40, 50, 60 éves ember... végül is, miért ne? Egy futó kaland, az rendben van. De nagy korkülönbséggel hosszú kapcsolatba belebonyolódni már problémás! Meg vagyok győződve róla, hogy a korkülönbség a mindennapokban igenis érződik. Egyszer csak eljön a pillanat, amikor valamelyik félnél lanyhulni fog az érdeklődés.

ELLE: Körülbelül húsz filmet forgatott már. Nem érzi úgy, hogy valami elveszett a fiatalságából?

SJ: Egyáltalán nem. Ugyanolyan fiatalkorom volt, mint bárki másnak. Az esetek többségében az iskolai vakációk alatt forgattam. Az év többi részében ugyanúgy éltem, mint a velem egykorúak. Csupán abban különböztem tőlük, hogy amikor mások a fotóalbumaikat nézegették, én inkább megnéztem a filmjeimet. Láthattam magam felnőni Robert Redford, Billy Bob Thornton, Chris Cooper, Bill Murray mellett...

ELLE: Találkozott John Travoltával is az A Love Song for Bobby Long forgatásán. Igaz, hogy jó barátok lettek?

SJ: Igen, én szeretnék a rajongói klubjának az elnöke lenni! Egyszerűen minden megvan benne, amit egy férfiban szeretek: az erő és a sérülékenység egyszerre. A felesége nemrégiben szervezett egy meglepetéspartit az 50. születésnapjára Los Cabosban, Mexikóban. Én is a 300 meghívott között voltam. Amikor rájött, mi történik körülötte, csak ezt ismételgette: "Meghalok, meghalok". Barbra Streisand előugrott, mint Marilyn Monroe Kennedy elnök előtt és elkezdte énekelni, hogy: "Happy Birthday, John!" - és a könnyek csak úgy peregtek le John arcán. Persze, mindenki más is bömbölt - én a legjobban. Úgy érzem, mintha John a családom tagja lenne.

ELLE: Ez az újsütetű ismertség nem változtatja meg a hétköznapjait?

SJ: Nagyon remélem, hogy nem. Nem vagyok sztár. Ugyanúgy, csendben végzem a dolgaimat, mint eddig. Nem vagyok az a típus, aki kinyittat egy butikot csak azért, mert éppen ahhoz van kedve, hogy valami sikkeset vásároljon. Hogy én mit szeretek? A nagy áruházakat! Tele vannak idős hölgyekkel, akiknek a látványa engem mindig királyi nyugalommal tölt el. Imádok költekezni, válogatni a rengeteg holmi között. Ott tudnám hagyni az egész pénztárcámat!

A cikk teljes változata a májusi ELLE magazinban olvasható.