Sharon Stone egymillió dollárt gyűjtött össze az idei világgazdasági fórumon Davosban azzal a céllal, hogy a pénzből szúnyoghálókat juttasson a maláriától leginkább fenyegetett afrikai országok lakosainak. Bár az amerikai filmszínésznő filantróp cselekedete hatásos PR-fogás volt (részben magának Stone-nak is), a halálos kór felszámolásához mintegy 10 milliárd dollárra volna szükség - vélik szakemberek.
Sok és kevés
Egymillió dollár bizonyos szempontból sok: ebből az összegből legalább 200 ezer szúnyoghálót lehet vásárolni. Ennyi
ember jutna védelemhez az áldozataikra főként éjjel rátámadó anopheles szúnyogok (a maláriát okozó lázállatka köztesgazdáinak) szúrásaitól.
Másrészt egymillió dollár is csupán csepp a tengerben, ha tekintetbe vesszük, mennyi embert fenyeget egyedül Afrikában a halálos betegség. Ted Turner, az ENSZ malária alapítványának szakértője szerint a fekete földrészen 30 másodpercenként ragad el egy 5 év alatti gyermeket a malária - ez naponta 3000 kisgyermek halálát jelenti. Tavaly mintegy hárommillió áldozatot - gyereket és felnőttet egyaránt - szedett ez a betegség Afrikában, és ez a szám a fertőzöttek számávalegyütt aggasztóan emelkedik.
A helyzet fokozódik
Történik mindez annak dacára, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998-ban "Roll back malaria!" (szorítsuk vissza a maláriát!) jelszóval nemzetközi programot hirdetett. A cél: 2010-ig a felére csökkenteni a kórban szenvedők számát. A félidei mérleg meglehetősen lesújtó: a malária áldozatainak a száma hat év alatt tíz százalékkal emelkedett, miközben a betegeké eléri a 400 milliót. A kór okozta anyagi kár (nem megtermelt GDP formájában) Afrikában évi 12 milliárd dollárra rúg.
Jól jellemzi a helyzetet Uganda példája. E kelet-afrikai országban - az adott tartomány fertőzöttségétől függően - az ambuláns betegek 25-40 százaléka maláriás. Ezer 5 éves kor alatti gyermek közül minden évben 18-37 hal meg e betegségben, azaz összesen évi 70-110 ezer áldozatot ragad el ebből a korosztályból a malária. A spontán vetélések kétharmadában a várandós anya maláriás volt. 1998 óta a betegek száma 2,5 millióról 12 millió fölé emelkedett Ugandában - s akkor még nem esett szó Fekete-Afrika többi országáról!
A betiltott DDT ismét visszatérhet
Egyes szakértők szerint a fenti tendencia annak a stratégiának a csődjét mutatja, amely az egyetlen igazán hatásos rovarirtó nélkül próbálja megfékezni a halálos kór terjedését. A DDT-ről van szó, amelyet a késői 60-as évek amerikai és nyugat-európai környezetvédő mozgalmai olyannyira "hírbe hoztak", hogy sikerült elérniük használatának átfogó betiltását. Márpedig az egyéb módszerek (köztük a rovarirtóval preparált szúnyoghálók és különböző gyógyszerek) a gyakorlatban mit sem érnek a maláriával szemben.
Erre a belátásra jutott időközben a davosi fórum Global Health Initiative (világméretű egészségügyi fellépés) programjának igazgatója is. Kate Taylor ausztrál orvosnő meglehetősen szkeptikusan vélekedik a néhány hónappal ezelőtt a világsajtóban csodafegyverként beharangozott, génmanipulált anopheles szúnyogról. Kísérletek során ugyanis beigazolódott, hogy ezek a rovarok előbb-utóbb alul maradnak a természetes fajtársaikkal vívott küzdelemben. A legfőbb célnak egy malária elleni védőoltás kidolgozását tekinti, ám ettől még messze van az orvostudomány. Egy nagy amerikai farmakonszern ugyan ígéretes kísérleteket folytat megelőző oltással, ám ennek tömeges alkalmazására legkorábban 2010-ben kerülhet sor.
Erre való tekintettel Taylor sem zárkózik el a DDT házilagos alkalmazása elől. Mint a Die Welt című német lapnak elmondta, a maláriát terjesztő szúnyogok elleni használat egészen más kategóriába esik, mint a szántóföldi permetezés. Mind több fejlődő országban kerekedik felül az a nézet, amely szerint a DDT-s szórópalackok házi használata döntő fontosságú fegyvert jelent a malária elleni küzdelemben.