Dieter Bohlen tavaly ősszel megjelent második könyvében (Hinter den Kulissen azaz A kulisszák mögött) sikkasztással vádolta zenésztársát, Thomas Anderst, akit személyiségi jogaiban is megsértett, amikor lustának és művészileg alkalmatlannak nevezte. Thomas Anders alig másfél hónapja győztesként került ki a perből, Bohlen pedig fizet rágalmazásaiért. A No Angels zenekar producereként, műsorvezetőként és dalszerzőként is jegyzett Thomas Anders elmondja, mit is gondol a botrányról és a helikopterekről, továbbá egy sajátságos utópiával is előáll a jövő CD-iparáról.
- Bizonyára tudja, hogy a Modern Talking a nyolcvanas években a világ számos országához hasonlóan nálunk is hisztérikus népszerűségre tett szert. Német pop-zenekar azóta sem volt ennyire sikeres a nemzetközi piacon. Mit gondol, miért éppen az önök duója tört ki a világszínpadra?

- Nincs rá igazán magyarázat. Nem tudom, miért éppen a Modern Talking lett világszerte olyan hihetetlenül népszerű. Talán a dalokon múlik, talán a befogadókon. Nem hiszem, hogy lehetséges egyetlen pontnál megragadni a siker titkát. A siker hirtelen jön, aztán ugyanolyan gyorsan el is tűnik.

- Ez önt és Dieter Bohlent is meglepte akkoriban?

- Egyértelműen.

Tekintse meg képeinket!
Ön június közepén megnyerte Dieter Bohlen elleni perét. Milyen tanulságokat vont le az esetből?

- Nem igazán vontam le tanulságokat. Egyszerűen megnyertem a pert, aminek természetesen örülök, hiszen egy bírósági ügy kimenetelét sosem látja előre az ember. Nagyon kellemes volt továbbá megtapasztalnom, hogy az ügyben a német emberek mellém álltak és azt mondták: "Thomas Anders sosem tett olyasmit, amivel megvádolták." Ez nagyon jól esett a lelkemnek.

- A határozat értelmében Dieter Bohlen könyvéből a jövőben kimaradnak az önre vonatkozó kritikus részek. A könyv a második kiadásnál tart, de a végzés ellenére nem készülnek harmadik kiadásra. Mi lesz a már könyvesboltokba került példányokkal?

- Egyszerűen kihúzták a vonatkozó részeket.

- Amellett, hogy Dieter Bohlen azt állította, hogy ön turnépénzeket sikkasztott, művészileg alkalmatlannak is nevezte önt.

- Persze, mindig ezt csinálja, ha valakinek rosszat akar. Ilyenkor összehord az illetőről mindent. Ez pedig egy ötvenéves ember estében elég nagy szegénységi bizonyítvány. Dieter Bohlennek van egy olyan alapvető jellemvonása, hogy mások érdemeit megpróbálja kicsinyíteni azért, hogy ő nagyobbnak tűnjön. Elég érdekes például, hogy első könyvében még azt állította, hogy én vagyok az egyik legnagyszerűbb énekes, akit valaha ismert, egy évvel később pedig már épp az ellenkezőjéről írt. Ez elég átlátszó.

- Felbosszantotta magát, amikor megjelent a könyv?

- Inkább csalódott voltam.

- Nem ez volt az első eset, hogy ön és szerzőtársa összezörrentek: elsőként 1987-ben váltak el egymástól, később aztán mégis kibékültek. Előfordulhat megint ilyesmi?

- Nem. Akkoriban más időket éltünk, és más volt a történet is: akkoriban ő nem támadt rám. De tavaly a könyvében nyilvánosan megrágalmazott és megpróbált megsemmisíteni, ráadásul mindenféle bizonyíték nélkül. A júniusi tárgyalás eredménye is azt mutatja, hogy az egész csak Dieter Bohlen fantáziájának a szüleménye. Az ügy eredményeképp momentán teljesen ellehetetlenült Bohlen létezése a médiában.

- Ennek némiképp ellentmond, hogy Bohlen a nemrég befejeződött Superstar (nagyjából a magyar Megasztár német megfelelője) zsűrijének elnöke volt. De kanyarodjunk el Dieter Bohlen könyvétől és a bírósági pertől. A You're my heart you're my soul 1984-es megjelenésével kezdődött az önök világhódító menetelése. Nálunk például a fél iskola Modern Talking-jelvényt hordott a köpenyén. Ön hogy emlékszik vissza a kezdetekre?

- Egészen őrült időszak volt. Hirtelen ott volt egy dal, ami nyolcvan országban listavezető lett. Lemezek millióit vették az emberek. A You're my heart you're my soul nélkül most nem ülnék itt: megváltoztatta az életemet.

- Önök egyik pillanatról a másikra lettek híresek.

Klikk a képre!
- Az ember kezdetben ezt nem érzékeli, csak azt, hogy az év 365 napjából 330-at úton van. Tévéműsorok százaiban szerepel, fotózásokra jár, interjúkat ad; egyáltalán nincs ideje, hogy reflektáljon a sikerre. Ez csak jó néhány év múlva érkezik el. Tévéstúdióból a reptérre megy, aztán a következő tévéstúdióba, majd megint a reptérre, sajtótájékoztatóra, megint reptérre, aztán holtfáradtan hazaér, kipakolja a bőröndjét, új cuccokat rak be és mindeközben jól érzi magát, de nincs ideje arra, hogy értékelje a helyzetét. Ma már más a helyzet, de akkoriban egyáltalán nem tudtam élvezni sikereink gyümölcseit.

- Németországban februárban jelent meg új albuma a This Time. Milyen volt a fogadtatás?

- Alapvetően nagyon jó, most is előkelő helyen áll az eladási listákon. Három maxim is megjelent, és Németországban jelenleg hihetetlenül kedvelt vagyok. Csütörtökön részt vettem az egyik tévé oilmpia showjában Lionel Ritchie-vel, hetente legalább egyszer, de olykor kétszer is meghívnak tévéműsorokba, és az Eurovíziós dalfesztivál műsorait én vezetem, szóval szilárdan megvetettem a lábam a szórakoztató iparban. Ezt a nehézségekkel terhes időszakot jelenleg egyszerűen át kell vészelnem.

- Milyen értelemben nehézségekkel terhes?

- A lemezeladások szempontjából. Addig nem lesz megoldás, amíg nem legalizálják a letöltéseket, de természetesen úgy, hogy fizetni kelljen érte. Ezen kívül a lemeziparnak egészen más utakat kéne bejárnia: nem megoldás, hogy az emberek csak a lemezboltokban vehetnek CD-ket. Szupermarketekben, benzinkutaknál, pékségekben is árulni kellene zenéket. Egyszerűen beszerezhető termékké kéne tenni a lemezeket. Gondoljunk csak egy dolgozó emberre, aki reggeltől estig gürizik. Mit csinál, ha tetszik neki egy zene? Meg szeretné vásárolni. Szombaton végre van egy kis szabadideje, elmegy egy CD-áruházba, ahol ezer lemez között kell keresgélnie, de ha szép az idő, be sem megy, inkább beül egy kerthelyiségbe. A CD nem életszükséglet: a túléléshez kenyérre van szükségünk, sőt, még arra is, hogy megtankoljuk autónkat.

- Mivel szándékozik foglalkozni az elkövetkező években?

- A producerségre sajnos egyszerűen nincs már időm. Az elmúlt hónapban összesen négy napot voltam otthon. Valószínűleg dalokat fogok írni másoknak is, azt akár Ibizán is megtehetem. Nagyon szeretek műsort vezetni, így azt tovább folytatnám.

- A tervek szerint helikopterrel repült volna Budapestről Alsóörsre, a Magyar Televízió roadshowjának helyszínére, de az ön kérésére inkább autóval teszi meg az utat. Miért?

- Utálom a helikoptert. Inkább utazom két órát autóval, mint tíz percet helikopterrel.