Ártatlan, csuda nagy szemek
Megvert Leányka
Anya és lánya gyakran küldözgetett egymásnak verssorokat sms-en. Nadine tavaly július huszonhatodikán is kapott egyet, és elég könnyen értelmezte. "Légy jó, ó én fájdalmam, csillapodj" írta Marie az édesanyjának, akivel előző este összeveszett. Mint annyiszor, most is a szerelmi jelenetek okoztak szakmai vitákat, ami a viharos életű, négygyermekes édesanyának a vásznon mindig is nehezen ment. Nadine nem tulajdonított különösebb jelentőséget az aláírásnak: "Megvert leányka", sőt kissé túlzásnak is tartotta. Lehet, hogy türelmetlen volt a lányával, de azért senki sem bántotta. Ma nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ez gyermeke utolsó jeladása volt, amit ő figyelmen kívül hagyott.
Nadine, közvetlenül az eset után úgy nyilatkozott, hogy semmi különöset nem észlelt a lányán a közös munka során. Ma másképp látja. Ezernyi jelet vél felfedezni, amelyek arra utalnak, hogy Marie boldogtalan volt ebben a viharos szerelemben. Miért nem ült ki a stábhoz ebédszünetben, miért mosolygott kevesebbet. Azon a szombat estén is otthagyott csapot-papot. "Megyek a szerelmemhez" - vetette oda a technikusoknak és rohant Bertrand-hoz. A férfi a szállodában várt rá. Elkísérte a forgatásra, mert mióta kezdetét vette viharos szerelmük, minden nap kínszenvedés volt számára, amit Marie nélkül töltött. Az asszony tíz óra tájban ért kedveséhez, aki feldúltan fogadta. Egy sms váltott ki viharos indulatokat. Marie férje írta, két kisebb gyermekének az apja. Közös vakációra hívta feleségét, akit elragadott tőle egy viharos szenvedély, és aki azért olykor-olykor aggódva hívogatta.
Bertrand tombolt a féltékenységtől, különösen, hogy Marie igent mondott a meghívásra. Hiszen a fiaimról van szó! - győzködte az asszony fáradtan, ám a vita egyre hevesebb lett. Marie is rázendített hát, olyan hangosak voltak, hogy zengett tőlük a szálloda. A recepción a hőbörgő vendégek nyomására végül elszánták magukat, hogy az illusztris párt figyelmeztessék a szálloda esti nyugalmára. Bertrand udvariasan fogadta a kopogtatókat. "Elnézést a hangoskodásért, azonnal abbahagyjuk" - ígérte a recepciósnak. Nem is volt több hangos szó. Marie néhány pillanattal korábban esett kómába.
Fekete Vágy
A védelem hirtelen felindulásból elkövetett testi sértésre hivatkozik, amelyet egy fatális baleset tett végzetessé. A vád elfogadhatatlannak tartja ezt a magyarázatot, ütésekről beszél, sőt ütlegelésről, ami egy törékeny nő halálát okozhatja. Krisztina tagadja, hogy férje valaha is bántalmazta volna. Kéthetente jár ki Vilniusba. Bertrand a baljós nevű együttes, a Noir Désir (Fekete Vágy) frontembere, a fiatalok bálványa. Erősen politikai töltetű dalszövegei, intellektuális zenéje, polgárpukkasztó imázsa tökéletesen megfelel a francia tinik igényeinek, ezrek írnak neki a börtönbe is biztató sorokat.
Magánemberként karizmatikus személyiségként írják le, közvetlen ismerősei szerint kerüli a feltűnést, nincsenek allűrjei, inkább zárkózott. Bertrand a bíróság előtt is Marie iránt érzett olthatatlan szerelméről beszél. A férfi szemmel láthatólag emészti magát, teljesen összetört az elmúlt hónapok alatt. Már-már szánja őt a közvélemény. Marie családjának legnagyobb fájdalmára. Franciaország egykori bálványa az emberi esendőség legmélyebb poklában vergődik.
Bertrand Cantat, a kétgyermekes családapa bűnösnek találtatott. Hogy mit tett és mit tesz még ezen kívül, nem tudhatjuk. Az ő büntetése kétségkívül már azon a nyári estén eldőlt. Marie, az asszony, akibe őszintén szerelmes volt, alig pár hónapja izgatottan súgta a Trintignant-mítoszon dolgozó újságírónőnek: "Kérem, egy szót se rólunk. Tudja, a szerelem titokzatos dolog. Nem szabad kibeszélni. Azt szeretném, hogy csak kettőnké maradjon."
A cikk teljes változata a májusi Elle magazinban olvasható.