|
"Azelőtt kereskedelmi igazgató voltam, nemrég vágtam bele a ruhatervezésbe. Ez az első közös kollekcióm Péter Annával" - meséli riporterünknek a férfikollekció tervezője, Maloschik Miklós - "Így aztán nagyon izgulok a fogadtatás miatt, hiszen olyan dologgal rukkoltunk elő, ami újításnak számít a divat területén".
Újra újításRiporterünk helyet keres a kávéház hátsó termébe rendezett kifutó mellett, és közben eszébe jut, divatipari újítással bizony sokan próbálkoztak már. Volt, aki a városi viseleteit táncoló és jógázó modelleken mutatta be, volt, aki ipari alpinistákat vezényelt az üveg irodaházról lefelé, és volt, aki elegáns kollekcióját repülőgéphangárban vitte színre. Azóta újításnak legfeljebb az számíthatna, ha élő emberek helyett a kifutó fölé függesztett kötélen mutatnák be a kollekciót uszodai kabinokban használt fogasokon.
"Nem az előadás módjával szeretnénk formát bontani, hanem a stílusban. Tapasztaltam, hogy a hétköznapi, sportos, és az elegáns ruhák közt idehaza nincsen átmenet. A tehetősebbek külföldön vásárolnak, mert az igényes középkategória itthon még hiányzik" - magyarázza a férfikollekció tervezője, majd a kandallóhoz siet, hogy Péter Annával, a Maloschik & Péter márka női ruháinak tervezőjével együtt megnyissa a bemutatót.
Biznisz-femme fatale
"Úgy tudom, meg lehet venni ezeket. Le is csapnék arra a kis zöld szaténra, de legalább néggyel nagyobb a méretem"- súgja partnerének egy negyvenes nő, akinek hajszálcsíkos blézeréről úgy tűnik, kommunikációs ügynökséget vezet. Esetleg gengszter.
Mindenesetre kiderül, ki is a célközönség. Egy még kialakulóban lévő típus: a végzet üzletasszonya, aki 25-40 év közötti, elfoglalt, ápolt, jól szituált, trendkövető, az egészséges életmód híve, tengerparton üdül, keveset napozik. Azt állítja, a smooth jazzt kedveli, de autójában kereskedelmi rádiót hallgat. Filofaxába hetente három aerobic-edzést jegyez be, de idő hiányában csak egyre tud elmenni. Kedveli a kortárs fotóművészetet, kedvenc étele a grillezett scampi zöldségágyon, chardonnay-val. Riporterünk megsaccolni sem tudja, hány ilyen él az országban.
Ezek álmok"Lehet, hogy gyorsabb sikert érek el, ha a nagyközönség számára tervezek ruhákat, de én nem akartam lemondani az álmaimról. Megerősítettek a kezdő éveim is, amikor rendszeresen visszadobták a rajzaimat. Most végre a saját terveimet valósíthattam meg" - mondja büszkén lapunknak Péter Anna tervezőnő, aki hozzáteszi, szeretne változtatni azon a rossz berögződésen, hogy a színek közül csak a feketét és szürkét, a fazonok közül csak a boltban kaphatókat viseljük.
|
"Természetesen széles körű kutatómunkát végeztünk, mielőtt belevágtunk volna ebbe az üzletbe. Kiderült, az emberek valóban az egyedi, stílusos darabokat keresik" - mondja a kollekciójához hasonlóan öltözött Maloschik Miklós, aki épp néhány ígéretet kap a zöld bársonyszőnyegen, hogy a novemberben nyitott üzletébe mindenképp ellátogatnak beszerezni egy-két darabot. És egy gratulációt a farmerba visszaöltözött, de műszempilláját megtartott szőke modelltől.