"Egy barátommal ültünk a Művész kávézóban, amikor váratlan ötletem támadt" - vágott bele első regényének történetébe Varnus Xavér az úgynevezett alkotói ősköd keletkezésénél, amelyet abba a keretbe foglalt, hogy elkészült könyvének bemutatóját szintén ebben a kávézóban tartotta. "Azt kérdeztem attól a barátomtól, hogy mit szólnál, ha most kimennék a vécére, és eltűnnék? Te egy idő után a pincérnőnél érdeklődnél, hol van a Xavér, ő pedig mondaná, nem is volt itt, sőt nem is látott soha. Kiderülne, nem is létezem" - fejtette ki a relatív lét alapötletét, amelyhez hasonlót legutoljára a dán Christoffer Boe boncolgatott Rekonstrukció című filmjében.
Viszonylagos lét, bizarr hobbi
"Volt egy másik eset is, amelyiken elgondolkoztam" - kezdett egy újabb történetbe lapunk kérdésére Varnus Xavér. "Néhány hónappal ezelőtt édesapám elővett néhány ősrégi lemezt, amelyeket hallgatni kezdtük. Az egyiken egy női hang beszélt. Kérdeztem apámtól, ki ez a nő? Elképedt: nem emlékszel a nagyanyád hangjára? A nagyit szerettem, de másképp emlékeztem a hangjára. Valahányszor, amikor a temetőben sétálok, elgondolkozom, vajon az itt nyugvó emberekre emlékeznek-e, és ha igen, hogyan?" - lepett meg újfent, ezúttal bizarr hobbijával az orgonista.
"Igen, szeretek temetőbe járni, megnyugtat. A mindennapi élet okozta feszültséget segít levezetni, és rendezni a gondolataimat" - zárta le a témát, mert időközben vendégek érkeztek hozzá a könyvet dedikáltatni. Varnus Xavér pedig azonnal váltott, és beszélgetni kezdett velük a horvát ásványvízről, a pulykakasról, és végül a pápává választott Ratzinger bíborosról, akiről eszébe jutott Tóta W Árpád kollégánk az Indexen megjelent publicisztikája, amelynek néhány sorát szó szerint idézte fejből.
Eltűnési regény
A szerző csapongó gondolataihoz alkalmazkodva a cikk ezen pontján ismertetjük a regényt is. Varnus Xavér első fikciós regényét Átváltozások címmel néhány hónap alatt írta. A szerzemény első néhány oldala egy kortárs családregényre utal. Két aránylag jómódú, értelmiségi családot ismerünk meg, akik lelkileg ugyan nem állnak közel egymáshoz, de megszokták egymást. Annál jobb a kapcsolat a fiúk, Schwanberger Péter és Lugosi Péter közt, akik egyetemista korukig jó barátok.
"A hétköznapi történetre épülő regény aranymetszeténél azonban történik valami szokatlan." - mondta dr. Kabdebó Lóránt egyetemi professzor, irodalomtörténész, aki a könyvbemutatón fél órás előadást rögtönzött Xavér regényének filozófiájáról. A professzor csodának hívta azt a történést, az orgonaművész abszurdnak. Schwanberger Péter ugyanis nyom nélkül eltűnik, miután Párizsba utazik tanulni. A családja szerint a fiú gyerekkorában meghalt, a környezete sem tud már róla, az egyetlen, akinek hiányzik, Lugosi Péter döbbenten fedezi fel, hogy a kettejükről korábban készült festményről is eltűnt a fiú.
Felgyorsult világ, kórisme, komolyzenei show
"Mert vajon honnan tudja az ember, hogy létezik?" - tette fel a költői kérdést lapunknak végezetül Varnus Xavér. Onnan, hogy nyomot hagy maga után, többek közt egy komolyzenei showműsorral a közszolgálati tévében - válaszoltuk volna, ha lett volna rá lehetőség, de az orgonistát a fotósok kísérték ki a teraszra, hogy a lehető legjobb fényben örökítsék meg kezében az egyetemeken használt indexre hasonlító fekete könyvével.