A kézirat máig az egyik legrejtélyesebb dokumentum a kutatók számára .
A sátán számtalan módon megjelent már a kultúrákban. Egészen a Bibliában való megjelenésétől a különböző vallási mítoszokon át a mai horrorfilmekig, a jó egyik legfőbb ellenségeként tűnik fel az ördög alakja. Vannak, akik egy szimbólumként, jelképként vagy egy erkölcstelen tett megtestesüléseként tekintenek rá, míg mások egy negatív istenségként. Leginkább a zsidó, keresztény és iszlám vallásból ismert, mint Isten és az ember legfőbb ellensége.
Ezeket az ismereteinket figyelembe véve a Sátán Bibliája kifejezés egy igen félelmet keltő megnevezése annak a dokumentumnak, amelyet Kódexóriásként is emlegetnek. Előbbi elnevezését főként azért kapta, mert az egyik legizgalmasabb ördögábrázolás található benne. Az ókorban az emberek sátántól való félelme gyakran erősebb volt, mint az Istenbe vetett hitük, így az ördöggel kapcsolatos feljegyzések a kultúrában igen jelentősek. Ennek a nagyméretű különleges kéziratnak az eredetéről számolt be a Heritage Daily.
Eladta a lelkét az ördögnek
A kézirat egy Benedek-rendi kolostorban készült, felbecsülhetetlen értékű középkori dokumentum. A legenda szerint egy Remete Herman nevű szerzetes tollából származik, aki a 13. század idején élt a kolostorban. Állítólag a szerzetes valamilyen úton megszegte a fogadalmát, ezért élve befalazták, azonban elérte, hogy szabadon engedjék, azzal a feltétellel, hogy egy éjszaka alatt megírja a minden tudást magába foglaló könyvet. Miután rájött, hogy lehetetlen küldetésre vállalkozott, eladta a lelkét az ördögnek a sikerért cserébe.
Egy másik szóbeszéd szerint a férfi egy évet kapott a kódex elkészítésére és az utolsó este adta el a lelkét az ördögnek, annak érdekében, hogy természetfeletti íráskészséget szerezzen. Majd hálából lerajzolta a sátánt a kézirat egyik oldalára. A guggoló, vörös szarvú, hosszú karmú, zöld arcú, két nyelvét öltögető lény máig látható a kódexben.
Tények
A befalazás büntetése valóban létezett, azonban alkalmazásáról visszamenőleg csak a 17. századig vannak források. A Kódexóriás valódi szerzője nem ismert, egyes szakértők szerint valóban egyetlen ember vethette pergamenre a szöveget. Bizonyos források azt állítják, hogy minimum 30 év kellett a kézirat elkészítéséhez, ami - figyelembe véve az akkori járványokat, életmódot, betegségeket – igen hosszú életkornak számított.
A Sátán Bibliájának különlegességét a sátánábrázolás mellett az adja, hogy ez a legnagyobb méretű ismert európai kézirat. A kódex tartalmazza a teljes Vulgatát, illetve más, latinul írt szövegeket az ószövetségi és az újszövetségi rész között. Népszerű középkori referenciamunkák, így Sevillai Szent Izidor Etimológiák című műve is olvasható benne
– írja a National Geographic.
Maga a kódex története meglehetősen hányattatott. Különböző kolostorokba került, majd a 17. század elején Prágába, ahol II. Rudolf császár gyűjteményének részét képezte. 1648-ban az egész kollekciót elvitték a svédek, az értékes kódex 2007-ig a stockholmi Svéd Királyi Könyvtárban maradt.
A kézirat máig foglalkoztatja a laikusokat és a szakembereket egyaránt. Vannak olyan okkultisták, akik a sátánizmus szentírásának tartják. Bár az interneten számos összeesküvés-elméletet találunk a Kódexóriással kapcsolatban, még mindig többen vannak azok, akik szerint a kézirat elkészültéhez semmilyen természetfeletti jelenség nem fűződik.
(Borítókép: Könyvírás. Illusztráció: GettyImages)