A Hallottak napján Mexikóba érkezőket színes bokréták, befestett arcú emberek, papírmasé csontvázak, zene és éneklés fogadja az utcákon. A helyiek számára ugyanis az ünnep nem borús gyászszertartásokról, hanem
a boldog megemlékezésről szól, ez pedig nem más, mint a Día de los Muertos, avagy a „Tánc a halottakkal”.
Az ott élők aztékoktól eredeztethető hitrendszere szerint a halottak az úgynevezett Mictlanban, vagyis egy túlvilági váróteremben töltik az időt, és az évnek ebben a szakaszában visszatérhetnek az otthonaikba.
La Calavera Catrina
Az akár egy hétig is eltartó színes parádé La Calavera Catrina tiszteletére szól. Az elegáns nő jelképe egyszerre jelenti az eljövendő halált és az élet örömét. A mexikóiak tiszteletreméltó bálványa a hit szerint arra biztatja az embereket, hogy a zenén, a táncon keresztül találják meg az élet értelmét, hiszen az örökké tart, ahogy maga a zene és a boldogság is.
Otthoni oltár
A családok az otthonaikban felkészülnek elhunyt szeretteik fogadására. Mindenki saját oltárt emel, amelyet narancssárga büdöskékkel, a holtak virágával díszítenek. Az oltárra mindig kerül víz és a holtak kenyere, mert úgy tartják, a lélek megszomjazik és megéhezik ,mire visszatér az otthonába. Sok esetben még az elhunyt kedvenc ételét is elkészítik.
Az ünnep legutolsó rituáléjaként az emberek a temetőbe mennek, ahol a sírokat letakarítják, gyertyákat gyújtanak, énekelnek és rengeteg virágot hordanak a kövekre. Az este jó hangulatban, hívogatóan telik; zenéléssel, vacsorával, beszélgetésekkel, hogy a lélek tudja, merre találja a családját.
(Borítókép: Día de los Muertos. Fotó: GettyImages)