Máig temérdek rejtély övezi az ókori egyiptomi világot. A furcsaságok sorát erősíti Tutanhamon fáraó tőre is, amelyet nem e világi anyagból készítettek.

A fegyvert az időszámításunk előtt 1334 és 1325 között uralkodó gyermekfáraó sírkamrájában találták meg régészek a Királyok Völgye 62-es számú nyughelyén. A tőr rengeteg kérdést felvetett, ugyanis a vizsgálata során kiderült, hogy részben vasból készült, ám a vaskor csak 600 évvel később, Krisztus előtt a 8. században kezdődött el Egyiptomban, illetve az idő vasfoga sem fogott a fegyveren: egyetlen rozsdafoltot sem találtak rajta.

Végül olasz és egyiptomi régészek kezdtek nyomozásba, hogy feltárják a tőr eredetét. Mint kiderült, a sírkamrában számos táblán az állt: „fém az égből”. A további elemzések során kimutatták, hogy a tőr a vas mellett kobaltot és nikkelt is tartalmaz, azaz olyan anyagokat, mint a Naprendszer legrégebbi objektumai, a vasmeteoritok. Mikor erre rájöttek, a kutatók ellenőrizték a fáraó korában, lakóhelyének 2000 kilométeres körzetében lehullott meteoritok listáját, végül pedig azt is meg tudták állapítani, hogy pontosan melyik meteorit lehetett a tőr alapanyaga.

Az ókoriak feltehetőleg látták a lehulló meteoritot, megkeresték, és mint égi származású anyagból, letörtek valamennyit, hogy tőrt faraghassanak belőle a fáraó részére – írja a Femina.hu.

Tutanhamon uralkodása

A 18. dinasztia tagjaként jött világra Ehnaton és Nofertiti gyermekeként. Ahet-Aton városában nőtt fel, majd apja halálával kilencévesen került a birodalom élére. Uralkodása alatt több építkezést is elrendelt, illetve díszíttette Luxor templomának oszlopcsarnokát. Mivel vérfertőző kapcsolatból született, rengeteg betegséggel küzdött, ám maga is a testvérét vette feleségül. Rossz egészségügyi állapota ellenére harcba is vonult, feltehetőleg így szerezte végzetes sebét, amely elfertőződött és a halálát okozta. Gazdagon felszerelt sírját a XX. század elején Howard Carter brit régész tárta fel.

(Borítókép: Fáraó szobor. Illusztráció: Getty Images)