A magyarok az első négyben vannak azon a listán, hogy az egyes nemzetek mennyire vágynak a hosszabb életre, holott a hazai válaszadók jelentős része tudja, nincs felkészülve ennek kihívásaira. A magyarok több mint harmada érzi egyértelműen a hosszabb élet pénzbeni és egyéb kockázatait, ami kihatással van a boldogságukra, így pedig további életükre – mutat rá az NN „Longevity” hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló nemzetközi kutatása.
A felmérésben vizsgált 11 országban mintegy 10, hazánkban közel 8 évvel nőtt a születéskor várható élettartam 1969 és 2019 között. Attól azonban, hogy tovább élünk, még nem feltétlenül érezzük magunkat boldogabbnak. A kutatás szerint például éppen az átlagosan legtovább élő japánokra jellemző legkevésbé, hogy boldognak éreznék magukat. Magyarország pedig Törökországgal karöltve szintén a nemzetközi lista végén foglal helyet. A boldogság szintje azonban korántsem véletlenszerűen alakul a kutatás szerint.
Életükkel legkevésbé a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetben lévők és az egészségügyi problémákkal küzdők elégedettek.
Ők egy 10-es skálán 3-asra értékelik a saját boldogságszintjüket. Akiknél megvan a pénzügyi biztonság, az átlagosnál boldogabbak és jobban is várják a hosszú életet, ugyanis úgy érzik, jobban fel vannak rá készülve.
A hosszabb élet újfajta életstratégiákat követel meg, megnő például az életközépi újratervezés jelentősége. Ahogy ugyanis emelkedik az élettartam, az emberek elkezdenek másképp tekinteni az 50-es, 60-as éveikre. Már nem a „visszaszámlálás a nyugdíjig” a legjellemzőbb attitűd, sokkal több mindenben gondolkodhatnak. A hosszabb élet ugyanakkor nem csak lehetőség, hanem kockázat is:
a magyarok 35 százaléka aggódik, hogy egy bizonyos életszakaszban nem lesz képes eltartani önmagát, ez az érték pedig jóval magasabb a nemzetközi átlagnál.
Ehhez képest minél stabilabbnak érzi valaki saját anyagi biztonságát, annál hosszabb ideig szeretne élni.
A válaszadók leginkább megtakarítási képességeik csökkenésétől tartanak (62%), illetve az információhiánytól (41%) – vagyis hogy nem tudják, valójában mennyi pénzre van szükségük a gondtalan időskorhoz. Harminchat százalékuknak egyáltalán nincs megtakarítása – e téren Magyarország kifejezetten rosszul áll –, és csupán a válaszolók 15 százaléka elégedett jelenlegi pénzügyi helyzetével. Globális összevetésben a magyarok viszonylag fiatalon mennek nyugdíjba, ami egyszerre csökkenti a jövedelmet és a megtakarítási lehetőségeket, miközben csupán 57 százalék gondolja úgy, hogy alapvető kiadásai fedezetét biztosítja majd az állami nyugdíj.
„A pénzügyi felkészültség hiánya mellett az is beszédes, hogy egészségi állapotát mindössze a magyarok 11 százaléka érzi nagyon jónak, 44 százaléka pedig csak jónak. Ez alacsonyabb a nemzetközi átlagnál, és Japán illetve Csehország után a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, miközben a magukat egészségesnek tudók felkészültebbnek érzik magukat a hosszabb életre. Ezért is fontos feladatunk az öngondoskodás és az egészségtudatosság támogatása” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatást készítők kíváncsiak voltak arra is, ki mit kezdene azzal a plusz idővel, amennyivel tovább élhetne nagyszülei generációjánál. A többség (56%) azt válaszolta, hogy nyugalomba vonulna, és élvezné a pihenést. Nem voltak sokkal kevesebben (44%) azok sem, akik részben munkával és tanulással töltenék a „longevity bónusznak” nevezett plusz éveket.
(Borítókép: Szomorú, középkorú férfi. Illusztráció: Shutterstock)