A tudósok egyetértenek abban, hogy a folyékony víz a legalapvetőbb feltétele az élet kialakulásának és fennmaradásának. Ebből kifolyólag ha az emberiség távozni kényszerül a Földről, akkor csakis olyan helyszín jöhet szóba, ahol a víz folyékony halmazállapotban jelen van.
Bár a Marson nincs víz, a leggyakrabban mégis a vörös bolygó jön szóba, mint lehetséges úti cél. Ennek egy nyomós oka, hogy a Mars a Földön kívüli élet legközelebbi, emiatt legkönnyebben kutatható lehetséges helyszíne. Jelenlegi ismereteink szerint ugyan nincs élet a bolygón, ám könnyen elképzelhető, hogy bizonyos mikroorganizmusok megtalálhatóak rajta.
A tudományos álláspontok szerint a Mars felszínének egy részét több milliárd évvel ezelőtt óceánok, tavak és folyók borították, és a légkör is melegebb volt. A bolygón jelenleg is vannak jégsapkák, amelyek folyékony szén-dioxid alkotta szárazjégből állnak, de az is elképzelhető, hogy valódi vízjég is található bennük. Az űrbéli távolságokhoz mérten közelinek tekinthető bolygóra való költözés az amerikai milliárdos, Elon Musk egyik fő célja az évtized végére.
A Tesla alapítója 2029-re embert küldene a Marsra.
Az asztronautákat szállító Starship űrhajó jelenleg is fejlesztés alatt áll. Ennek a küldetésnek remek főpróbája lehet az Artemis-1 expedíció, amelynek során újra embert juttatnának a Holdra. A kérdés azonban akarva-akaratlanul felmerül: mi a helyzet akkor, ha a Mars-expedíció végül kudarcot vall?
Ritkán esik róla szó, de létezik egy másik, kevésbé ismert égitest, amely ugyancsak alkalmas lehet egy esetleges földi kolónia kialakítására.
A Szaturnusz egyik holdja a Titán, amely a Mars után a második potenciálisan életet hordozó égitest a galaxisunkban.
Míg a Marsra vezető út körülbelül hét hónapot ölelne fel, addig a Titán közel négyszer ennyi idő alatt érhető el. A Szaturnusz legnagyobb holdjának a felszínét a Cassini-űrszonda majdnem 13 évig vizsgálta. Az űrszonda egy radar és más műszerek segítségével szinte az egész égitest felszínét feltérképezte. Kiderült, hogy a Titán belsejében fagyott állapotban megmaradhattak azok a kémiai anyagok, amelyek az élet kialakulásában szerepet játszottak a Földön. A Titán légkörében szerves anyagok is fellelhetőek, amelyek szintén rendkívül fontosak az élet kialakulásához.
A bolygónk és a Titán közti nyilvánvaló különbségek ellenére (a víz helyett metán alapú folyadékciklus, jelentősen alacsonyabb hőmérséklet – a szerk.) tény, hogy a hold felszínét hasonló folyamatok hozták létre, mint a Földét. A görög mitológiából ismert titánokról elnevezett égitestet nagy kiterjedésű tengerek, tavak, folyóvölgyek és dűnékkel tarkított síkságok borítják, amelyet folyadékok formálnak. A Titán a Föld mellett a Naprendszer egyetlen égiteste, amelynek felszínén folyadék van. Légkörében, hasonlóan a Földéhez, 95 százalékban a nitrogén dominál, valamint felhők is találhatóak.
A lakhatósági index tekintetében a Titán már több összehasonlításban is a Mars elé került, illetve említésre érdemes még a Jupiter holdja, az Europa, ahol egy vékonyabb jégréteg alatt folyékony óceán húzódhat.
(Borítókép: A Titán képzelt felszíne háttérben a Szaturnusszal. Illusztráció: StockByM/Getty)
Marsra magyar! május 2-ától, csak az Indexen.