Az olajtársaság még 2017-ben jelentette be, hogy magasház építését tervezi. Már a kezdetekkor heves viták folytak arról, hogy megépüljön-e a székház, sokan ugyanis attól tartottak, hogy belerondít majd Budapest látképébe.
Lázár János kancelláriaminiszterként akkor úgy fogalmazott: tájsebnek tartaná, ha toronyház épülne a fővárosba.
A 86 ezer négyzetméter alapterületű irodaház alapkövét végül 2018-ban letették, és bár a koronavírus-járvány miatt csúszott az eredetileg 2021-re tervezett átadás, végül idén december 8-án felavatták az épületet.
„Fenntartom korábbi véleményem, megvalósulása után is tájsebként tekintek rá“ – fogalmazott az RTL Híradónak Lázár, Építési és beruházási miniszter.
A Kopaszi-gátnál felépült magasházban 2500 ember fog dolgozni, ám a tetőn lévő kilátóteraszra 2023 tavaszától bárki fellátogathat majd. Addig is nézze meg galériánkat Közép-Európa kilencedik legmagasabb épületéről és az onnan nyíló kilátásról.
Magyarország első felhőkarcolója?
Sokan a kezdetektől hazánk első felhőkarcolójaként emlegetik a Mol Campus toronyházát, a megfogalmazás azonban téves. Bár 29 emeletével valóban magasház, felhőkarcolónak 300 méteres magasság felett tekintünk egy épületet.
(Borítókép: Mol székház. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)