Az Artemis-1 küldetés november 16-án indult, helyi idő szerint szerda hajnalban lőtték ki a rakétát és vele együtt az Orion űrkapszulát a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontból. A kapszula november 25-én lépett Hold körüli pályára, majd december 1-én lépett ki belőle és indult vissza a Földre. Közel egy hónapos küldetést követően végül december 11-én érkezett meg a Csendes-óceánba csapódva.
Az űrkapszulából folyamatosan érkeztek fotók a földi irányításhoz, ám a 2 millió kilométeres úttal kapcsolatban sokkal többet megtudhatnak a tudósok most, hogy végre átvizsgálhatják a kapszulát. Az Orion állapotának felmérését már a USS Portland nevű hajón megkezdték, amint a fedélzetre emelték az űrhajót.
Mint az a képen is látszik, a kapszula tetején elhelyezkedő hatalmas, piros ballonokat nem engedték le azonnal, ugyanis azoknak a vizsgálata is kiemelten fontos. Az úgynevezett Module Uprighting System feladata, hogy a vízbe érkezés után azonnal felfújódva, egyenes helyzetbe hozza, ezzel pedig stabilizálja a kabint, amelyben a későbbiek során űrhajósok foglalnak majd helyet.
Az Orion belsejéből már a hajón kivették és biztonságba helyezték a Biology Experiment-1 alanyait (különböző növényi magokat, élesztőgombákat és algákat), ám a kapszulában utazó bábukat és a tudományos kísérletek berendezéseinek egy részét majd csak a Kennedy Űrközpontban távolítják el. Ekkor kezdik meg a hőpajzs vizsgálatát is, ami szintén fontos szerepet játszik a küldetésben, mivel az űrhajónak rendkívüli hőmérsékletet kell elviselnie a bolygó atmoszférájába való belépéskor.
A kapszula ugyanis távolabbról érkezik, mint a Nemzetközi Űrállomás legénységét szállító űreszközök, ezért nagyobb sebességgel halad és több hőt „generál".
Az atmoszférába való belépéskor 40 ezer km/órás sebességgel haladt az űreszköz, majd ez néhány perc alatt 500 km/órás tempóra csökkent, ezután az ejtőernyők lassították tovább a sebességét. A 2 ezer 700 Celsius-fokos forróságtól az Oriont az Avcoat nevű anyagból készült borítás védte, amelynek számos lemeze levált az alapszerkezetről a magas hőmérséklet hatására. Az Avcoat mellett egy másik fajta, úgynevezett 3DMAT (3-Dimensional Multifunctional Ablative Thermal Protection System) kvarcszálakból szőtt és gyantába ágyazott anyagot is alkalmaztak védelem céljából. Az Avcoat lemezeibe továbbá szenzorokat telepítettek, így az ezekből származó adatok is segítenek a rendszer működésének felmérésében.
A megégett borítás maradványainak vizsgálata szintén új információkat szolgáltat a mérnökök számára.
(Rakéta)
(Borítókép: Az Orion űrkapszula becsapódás után. Fotó: Getty Images)