Ki ne tudna a Pest megyei Bugyiról vagy a Vas megyei Pornóapátiról, ha arról kérdezik, milyen vicces magyar településneveket ismer? Ezeknél a községeknél azonban jóval több is létezik, amelyeknek a neve mosolyra fakaszthat minket. A femcafe.hu összesen hét ilyet gyűjtött össze annak hátterével együtt, hogy miért az adott módon nevezték el a falukat. Alább mi is bemutatjuk ezeket.
Apácatorna
Veszprém megyében, Ajkától 23 kilométerre található Apácatorna. Bár elsőre értelemszerűen tornagyakorlatokat végző apácák jutnak róla eszünkbe, a név közel sem efféle hagyományból származik. A torna a települést átszelő Torna nevű patakra utal, míg az apáca a közeli kolostorról eredeztethető, amelynek egyik birtoka volt a település.
Rinyaújnép
Barcstól északnyugatra, Somogy megyében, a Rinyapatak mellett helyezkedik el a nagyjából 50 ember lakta Rinyaújnép. Az első írásos feljegyzés a településről 1352-ből való, akkoriban Wynepnek hívták. A település lakóinak nincs köze a rinyáláshoz.
Makkoshotyka
Makkoshotyka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. A község a 12. század második felében jött létre, már a tatárjárás idején is szőlőtermesztő vidék volt. Feljegyzések szerint a lakosok a borospincében kerestek menedéket a tatárok elől. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Sonkád
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén fekszik Sonkád, amely település az írásos adatok szerint már 1426-ban is ezt a nevet viselte. Eredetéről nem tudni.
Iklódbördőce
A Zala megyei Iklódbördőcéhez fekvő legközelebbi város a nagyjából 4 kilométerre található Lenti. A mai falu egykor két önálló közösség, Kerkaiklód és Bördőce volt. 1938-ban egyesítették az egymás melletti kisközségeket, így jött létre Bördőceiklód. Egy év múlva módosították a település nevét, akkor kapta az Iklódbördőce nevet. A település előtagja, az Iklód az Ikol ősi magyar személynév „d”-képzős alakja. A Bördőce feltehetően a szláv brzdo, azaz domb elnevezésből fakad.
Ököritófülpös
A mókás nevő község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Szatmári-síkságon található. Nevének eredetét rejtély övezi.
Egyházasdengeleg
Egyházasdengeleg Nógrád megye déli részén fekszik, a Bér-patak szeli át. Az Egyházasdengeleg alakot 1905 óta használják, azelőtt 1000 évig Dengelegnek írták. Az elnevezés alapalakja a szláv eredetű dinga, denga, dinka szó, amely egy piros szőlőfajtát jelent. A nagyjából 450 főt számláló településen katolikus és evangélikus templom is épült, innen az „egyházas” elnevezés.
(Borítókép: Egy magyar település. Illusztráció: Getty Image)