A Föld forgásából adódóan akár egy teljes nap is eltelhet egy-egy ország újévi ünneplése között.

A karácsony mellett az újév napja a tél egyik legjelesebb ünnepe: búcsúztatjuk a régit, üdvözöljük az újat. Sokan fogadalmakat teszünk, hogy mit fogunk másképp, jobban csinálni az elkövetkező évben. Ezek a fogadalmak azonban földrészenként más-más időben hangozhatnak el. 

Magyarországon és a Gergely-naptárat használó nyugati kultúrákban az újév a naptári év legelső napjára esik (január 1.), amelynek ünneplését az előző naptári év utolsó napján kezdjük (december 31.).

Az újév első napja legelőször a csendes-óceáni szigetvilágban köszönt be a Földön. A mindentől távol eső trópusi paradicsomok, Szamoa és Kiribati térségében hangozhatnak fel először az újévid fogadalmak. Ezután január elseje fokozatosan „nyugatra tart”. Először Ausztráliát és a Távol-Keletet éri el, utána Európát és Afrikát, végül Észak- és Dél-Amerikát.

Utoljára a Hawaii-szigeteken ünnepelnek, majdnem egy nappal később, mint Magyarországon.

(Borítókép: Az újév szimbólumai: pezsgő és tűzijáték. Illusztráció: Flashpop/Getty)