Nem lehet megművelni
A kiskunsági erdőssztyeppet száraz gyepek és a bennük álló kisebb erdőfoltok alkotják. Az erdők elsősorban nyárfákból állnak, a cserjeszintet galagonya- és borókabokrok alkotják. Az ökológusok ezúttal az élőhely gyepi összetevőire fókuszáltak: bár jellegzetességei miatt a terület földművelésre alkalmatlan, az ott található nyár- és fenyőerdők miatt néhány hektáros foltokban gazdag, szinte érintetlen élővilág található.
„Eurázsiában több százezer kurgán létezik, és mivel e dombok oldala meglehetősen meredek, magasságuk pedig általában néhány méter, rendszerint alkalmatlanok voltak mezőgazdasági művelésre. Emiatt sokszor a mai napig őrzik az ősi gyepek flóráját és faunáját.
Ma már mindkét vizsgált élőhely, az erdőssztyepp és a kurgánokat borító sztyeppvegetáció is csak viszonylag kis területen létezik hazánkban, és ezek adják az eredeti állat- és növényvilág egyik utolsó menedékét
– magyarázza Gallé Róbert, a kutatócsoport munkatársa, a tanulmány első szerzője.
A tanulmány fő kérdése az volt, hogy vajon milyen élőlények szaporodtak el ezeken az élhető környékeken. A legtöbb esetben a túlélés az állatok számára igen nehéz volt, mivel az erdőssztyeppek területén a nyár forró, és a klímaváltozással csak egyre forróbb lesz, a tél viszont kifejezetten hideg, vagyis az évi és napi hőingás szélsőségesen nagy.
Meglepő állatfajokra bukkantak
Az ÖK kutatói vizsgálatukban 30-30 erdőssztyepp-foltot és kunhalmot választottak ki, és felmérték, milyen növények és ízeltlábúak, közöttük pókok, poloskák, méhek és darazsak élnek rajtuk.
Az eredmények igazán meglepőek lettek, ugyanis az egyik foltban olyan fajt is azonosítottak, amelyet több mint száz évvel ezelőtt fedeztek fel, és azóta sem mutatták ki sehol, most viszont húsz egyedet is gyűjtöttek belőle. Továbbá egy olyan pókfajt is találtak, amelyről eddig még senki sem számolt be.
A felfedezésnek köszönhetően a területet kiemelt természetvédelmi értékként kell kezelni. Hatékony védelmüket hátráltatja, hogy ezek a foltok nagyon kicsik és szétszórtan találhatók, miközben e térségekben folyamatosan intenzív emberi hatás éri őket.
A megőrzésükhöz a lehető legkisebb mértékűre kellene csökkenteni az emberi beavatkozást
– hívták fel a figyelmet a kutatók.
(Player)
(Borítókép: Pókháló. Illusztráció: Getty Images)