Düsseldorfban régi hagyomány a farsangi szezonban tartott látványos karnevál. Feldíszített kocsik és maskarás emberek lepik el ilyenkor a belvárost. A düsseldorfi farsang különösen nagy hírnévnek örvend.
Az idei mulatságon a két város, Köln és Düsseldorf közötti kapcsolat került terítékre. A farsangi fesztivál célja egy szimbolikus híd építése a két város között.
A békességre való törekvést a német települések uralkodóinak beöltözött emberek közös ünneplése jelképezte.
Köln és Düsseldorf, a Rajnától 40 kilométerre fekvő két nagyváros rivalizálása ma többnyire sport- és kulturális szinten zajlik, de történelmi és gazdasági tényezőkön alapul. Köln római gyarmat, később szabad birodalmi város volt, míg Düsseldorf egy kis középkori település, így megkülönböztetett státuszuk már alapvetően ellenségeskedésre késztette őket.
A két város viszályának gyökerét általában az 1288. június 5-i worringeni csatában határozzák meg, ám leginkább gazdasági okai vannak.
A 13. században Köln volt Németország vitathatatlan metropolisza. Számos európai országgal ápolt kereskedelmi kapcsolatokat és körülbelül 20-25 ezer lakójával az összes többi német város előtt járt. A város erős gazdasági helyzetének egyik fő oka az úgynevezett Stapelrecht volt. Ez a jog kikötötte, hogy a Rajna-vidékre szállított árukat Kölnben kell lerakodni és tárolni. Ez természetesen rengeteg bevételkiesést és hanyatlást okozott a szomszédos Rajna-menti településeknek, így Düsseldorfnak is.
(Borítókép: Düsseldorfi farsangi fesztivál. Fotó: Rolf Vennenbernd/Northfoto)