Páratlan látványnak lehettek szemtanúi azok, akik január 24-én a finn Kilpisjarvi nevű településen tartozkódtak. A kisváros felett ugyanis ritkán látott szivárványfelhők jelentek meg, amelyeket gyakran összekevernek a sarki fénnyel, vagyis az Aurora Borealis-szal.
A poláris sztratoszférikus felhők, röviden PSC-k csak akkor keletkeznek, amikor az alsó sztratoszféra hőmérséklete -81 Celsius-fok alá csökken.
A Femina rámutat, hogy a sztratoszférában alapvetően nem képződnek felhők, mert túl száraz, ám ilyen rendkívül alacsony hőmérsékleten a nagy távolságban lévő vízmolekulák apró jégkristályokká egyesülnek, amelyek felhőkké alakulnak nagyjából 15-25 kilométerre a földfelszíntől. Ahogy a napfény átsüt a kristályfelhőkön, a fény szétszóródik és különböző hullámhosszú fénysugarakat hoz létre, amelyeket az emberi szem eltérő színekként érzékel.
A legfényesebben akkor ragyognak, amikor a Nap a horizonton túl van.
A ritka jelenség csak évente egy-két alkalommal látható, ám szakértők szerint a klímaváltozás következményeként egyre többször fordulhat elő a jövőben, hogy szivárványfelhők bukkannak fel az égen, nemcsak a sarkkör vidékén, hanem attól távolabb is, mint például az Egyesült Királyság fölött, ahogy az cikkünk borítóképén is látható.
(Borítókép: Szivárványfelhők az Egyesült Királyságban, Bristol felett 2021-ben. Fotó: Northfoto)