10. Birtokos személyjel „ly”-nal írva
Honfitársaink jelentős része idegesítőnek találja, ha a névmások birtokos személyjelét (-ja/-je) valaki „ly”-nal írja: „milye”, „valamilye”, „semmilye”.
A helyes írásmód a „j”.
9. A -d végződésű igék felszólító módú alakja
Például: küld, mond. Helyesen ezek a formák két d-vel írandók.
8. A mindig hosszú „í”-vel
Előkelő helyet foglal el a listán a „mindig” szó második „i” betűjének megnyújtása, vagyis a „mindíg” írásmód.
7. A szó végi -u, -ú, -ü, -ű helytelen használata
Létezik néhány rövid „u” és „ü” betűre végződő szavunk, például áru, bábu. A szóvégi magánhangzó írásbeli megnyújtása, például az „árú” nem egy nyelvhasználónak borzolja az idegeit.
6. Nagy kezdőbetű indokolatlan használata
Sokak szemét szúrja a nagy kezdőbetűk indokolatlan használata, ami legtöbbször olyan szavak esetében fordul elő, mint a húsvét vagy a karácsony, illetve sokan előszeretettel használják személyes névmások használata esetén is, például „Veled”, „Önök”. A magyar helyesírás szabályai (AkH.) szerint az ünnepnapokat nem javasolt nagybetűvel írni, míg levélben a fokozott tisztelet kifejezése érdekében használhatunk nagybetűt a megszólításoknál.
5. Különírás-egybeírás
A különírás-egybeírás szabályait többen is nehéznek gondolják, ettől függetlenül sokan nem nézik jó szemmel, ha valaki hibázik benne. Sokan például rendszerint különírják például az autóvásárlás, iskolaigazgató és álláshirdetés szavakat.
4. A vesszők helytelen használata
Bizonyos „szabályok”, amelyeket fiatalkorunkban álmunkból felkeltve is tudtunk, mankóként szolgálhatnak, mint például a „hogy előtt mindig kell a vessző” szabálya. Valójában azonban a vesszőhasználat jóval összetettebb kérdés. Segítségképpen a Helyes blogon tettek közzé posztot a témában.
3. A mássalhangzók megnyújtása
Bizonyos szavakat, bár rövid mássalhangzókkal írunk, hosszan ejtjük. Ezeknek az írásbeli jelölése előkelő helyen végzett az irritáló hibák listáján. Például : „lessz”, „utánna”.
2. Az igekötő helytelen használata
A második legidegesítőbb hiba a sokak szerint az okostelefonok okozta helytelen igekötő-használat, mint például a „megtudom csinálni”, vagy a „ki megyek”. Az első esetben a „megcsinálni” igekötős szó közé ékelődik be egy másik szó, aminek helyes alakja: meg tudom csinálni. A kimegyek ugyanakkor önmagában igekötős szóként funkcionál, tehát egybeírandó.
1. „J” és „ly” felcserélése
Közel sem meglepő, hogy az első helyen a j-ly felcserélése végzett, hiszen a magyarok ebben hibáznak a legtöbbet. Sok esetben nem létezik külön szabály arra vonatkozóan, hogy mikor melyiket kell használnunk, így vagy ismernünk kell a szót és annak helyesírását, vagy ráérzésre kell eltalálnunk a helyes írásmódot. Létezik olyan népi hiedelem is, amely szerint ha az adott szót „l” betűvel is ki tudjuk érhetően ejteni, akkor azt „ly”-vel kell írnunk.
A „j” és „ly” felcserélését illetően a legtöbb esetben elhibázott szó a „muszáj”, amelynek ez az alakja a helyes.
(Borítókép: Illusztráció. fahid chowdhury/Getty)