Hazánkban átlagosan 20-30 évente következik be jelentős, a Richter-skála szerint 4,8-6,2-es erősségű földrengés. A múltban több ilyen katasztrófa is komoly károkat okozott, és bár a statisztikák szerint ez a jövőben sem lesz másképp, a törökországi károkhoz hasonlóra feltehetőleg nem kell számítanunk.
Rév-Komárom
1763. június 28-án Magyarország legnagyobb erejű, 6,2-es földrengése pusztította el a történelmi Rév-Komáromot.
A katasztrófának 63 halálos áldozata és több mint 100-150 sérültje volt.
A földindulás akkora erejű volt, hogy a rengéseket még Belgrádban (375 km), Drezdában (490 km) és Lipcsében (580 km) is érezték. A pusztító rengések romhalmazzá változtatták Komáromot. Miután a hírek eljutottak Bécsbe, Mária Terézia nagy mennyiségű élelmiszert küldetett a térségbe, valamint eszközöket a város újjáépítéséhez.
Mór
Komárom város és a Balaton északi része között elhelyezkedő terület szeizmológiai szempontból Magyarország legaktívabb területe. Ebben a térségben pattant ki az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés 1810-ben, Móron.
A rengés 5,2-es értéket ért el a Richter-skálán, ezzel a második legerősebb hazai rengésként tartják számon.
Az akkori bodajki jegyző, aki a földrengés pillanatában éppen Mór legmagasabb pontján volt, a következőképpen írta le az átélt eseményeket:
„Magam körül és alattam mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten láttam inogni.
Majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit láttam, föl alá mozgott.
Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek összeroskadtak.”
A rengést Pesten, Bécsben és Pozsonyban is érezték.
Jászberény
1868. június 21-én, helyi idő szerint 6 óra 10 perckor Jászberényben és környékén épületkárokat okozó, de emberéletet nem követelő földrengés alakult ki. Közvetlenül a főrengés előtt Jászapátiban, majd Jászberényben tapasztaltak kisebb rengéseket. majd Jászberény alatt 4,9-es erősséggel mozdult meg a föld, amit több utórengés követett. Jászfényszaruról, Jászmihálytelekről, Jászapátiból és Jászjákóhalmáról is érkeztek jelentések. A földmozgások csak december végére szűntek meg. Valószínűleg a Jászsági-medence nyugati részének a süllyedése idézte elő a földrengéseket.
+1 Savaria
A 456-os savariai (mai Szombathely) földrengés a legkorábbi, Magyarország mai területéről feljegyzett rengés.
Erőssége feltehetőleg 6,1-es volt, de pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A leírások alapján Avitus császár uralkodása alatt, Johannes Cuspinianus reneszánsz krónikaíró beszámolója szerint 456. szeptember 7-én este történt az eset. A földindulás valószínűleg nem járt nagyobb katasztrófával, erre utaló geológiai nyomokat ugyanis nem találtak.
Legutóbb 2020-ban kerültek fel videók az internetre hazánkban is tapasztalható földrengésről, ám az epicentrum akkor is Horvátországban volt.
Magyarország most is veszélyben?
Lapunk felkereste Süle Bálint szeizmológust, hogy megtudja: a hazánkhoz közeli rengések miatt van-e okunk aggódni, hogy Magyarországon is kialakul egy epicentrum.
„A horvát, török, román földrengések alapvetően nem jelentik, hogy Magyarországon is történni fog hasonló. Ezzel nem nőtt a földrengések esélye hazánkban. Egy valódi károkat okozó földrengés kialakulásának valószínűsége ráadásul nagyon kicsi hazánkban. A horvát földrengés 4,9-es magnitúdójú volt, ilyen utoljára 1985-ben volt hazánkban, ennél nagyobb pedig azt kell mondani, hogy 40-50 évente van csak” – intett nyugalomra a szakértő.
(Borítókép: Földrengés után. Illusztráció: Haje Jan Kamps / EyeEm/Getty)