A kezdeményezésnek árnyoldalai is vannak.
„Szemeznek a munkáltatók a négy napos munkahéttel, de ugye nem minden iparágban kivitelezhető ez. (...) A kis- és középvállalkozások
gazdasági felkészültsége nem olyan erős ahhoz, hogy négy nap alatt ki tudják termelni a költségeiket.
A megkérdezettek 70 százaléka arra panaszkodott, hogy az elsődleges cél, hogy a megnövekedett költségeket ki kell termelni, és így is eredményesnek kell lenni, miközben a munkavállalók munkabért szeretnének növelni, és csak négy napig dolgozni. Ezt az ellentétet kellene feloldani ” – magyarázta a TV2 Mokka című műsorában Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Szoftver Kft. ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: egy raktáros vagy egy szemétszállító például nem tudna otthonról dolgozni.
Jagodics szerint a problémát úgy lehetne megkerülni, ha a vállalkozások növelnék hatékonyságukat, például további digitalizációkkal.
„A négy napos munkahét bevezetése leginkább a nagyvállalatoknál működhetne jól, mert kész vannak azok a rendszerek, ahol tudják mérni a kollégák hatékonyságát, tudják, hogy milyen eredményeket érnek el, míg egy kisvállalati körben sajnos bizalmi alapon működik a munka” –árulta el a szakember.
A riportból kiderül az is, hogy azoknál a cégeknél, ahol már bevezették a négy napos munkahetet, komoly problémák is előfordultak. Volt, ahol a napkiesés miatt nyolc óra helyett tíz órát kellett dolgozniuk a munkavállalóknak a hét négy munkanapján; míg egy másik cégnél a vezető vette át a munkát az ötödik napon a beosztottjaitól.
(Borítókép: irodában dolgozó férfi. Illusztráció: Getty Images)