A ma ismert húsvéti szokások több száz éves hagyományokra nyúlnak vissza. Hazánkban ezek mára némileg kikoptak a köztudatból, de akadnak egyes városok, ahol őrzik és ápolják a népszokásokat.
Prokné Tirner Gyöngyi, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház intézményegység-vezetője elárulta, hogy míg régen vödörrel locsolták meg a lányokat, addig ma már a városi környezetben ezt parfümmel teszik. A hiedelem szerint a locsoláshoz használt víznek termékenységvarázsló ereje van.
„A böjt során a tojás is egy tiltott étel volt, a lányok pedig azért adták ezt a fiúknak jutalomként mert a húsvét beköszöntével véget ért a böjt” – mondta Tirner a Reggeli műsorában.
A hagyományos csokitojás ilyenkor piros színű, amely egy vallásos szimbólum. A piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a menstruációs vért is jelképezi, mint a női termékenység jelét, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék is lehet húsvétkor válaszként a locsolásra, ami a férfi termékenyítő mivoltára utal.
Régebben egyes vidéki falvakban, vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.
(Borítókép: Húsvéti tojásfestés. Illusztráció: Getty Images)