Tovább nőtt a végrendelkezők száma: tavaly mintegy tíz százalékkal több magyar tett végintézkedést, mint 2021-ben.

Évről-évre többen fordulnak közjegyzőhöz végrendelet készítése miatt: 2022-ben majdnem tíz százalékkal többen, mint 2021-ben. Az azt megelőző három évben rendre tíz százalék feletti növekedés volt megfigyelhető. A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, az utóbbi években elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen egy lakáson, egy autón és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály, és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezik vagyonuk átörökítését.

A közjegyzők tapasztalatai szerint elsősorban azok szeretnének rendelkezni a vagyonuk sorsáról, akiknek több kapcsolatból is született gyermekük vagy a törvényes öröklési rendtől eltérően kívánják juttatásban részesíteni a leszármazóikat. Egyre gyakoribb ugyanakkor a külföldi vagyonelem is, ami fokozottabb odafigyelést igényel az örökhagyó részéről. Az élettársaknak pedig mindenképpen érdemes végrendelkezniük, mert a házastársakkal ellentétben nem törvényes örökösei egymásnak.

Élettársak csak végrendelettel örökölhetnek egymás után

Sokan az élethelyzetük, családi állapotuk miatt rendelkeznek előre a vagyonuk sorsáról: a végrendelkezők között gyakran vannak, akiknek több kapcsolatukból is született gyermekük, ezért mindenképpen rendezni szeretnék a vagyoni viszonyokat, hogy a halálukat követően az örökösök között ne merüljön fel öröklési jogi vita. Gyakori jelenség az is, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára, ugyanis ők a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek egymás után, így még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket haszonélvezet. De az is előfordul, hogy valaki ugyan a törvényes örököseinek szánja vagyonát, de a törvényi szabályozástól eltérő arányban.

„Egyre több embert foglalkoztat saját vagyonának a sorsa. Sokan nem bízzák a törvényi szabályozásra a haláluk után fennmaradó ingatlanok és ingóságok öröklését, hanem maguk akarják meghatározni, hogy ki és milyen arányban kapja meg azokat.

A közjegyzők tapasztalatai szerint az idősebbek mellett már a középkorúak, valamint fiatal családosok is készítenek végrendeletet”

– mondja dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Ha változik a vagyoni vagy az élethelyzet, az felülírhatja a végakaratot

Ha valakinek már van érvényes végrendelete, majd a vagyoni körülményei vagy családi helyzete megváltozik, érdemes átgondolnia, nem szükséges-e módosítania a korábban tett végrendeletét. Leggyakrabban azok változtatják meg azt, akiknek gyermekük, unokájuk születik vagy megromlik a viszonyuk valamelyik végrendeleti örökösükkel. Akkor is gyakori a végintézkedés módosítása, ha valaki új lakást vagy egy nyaralót vásárol, vagy más jelentősebb vagyontárgyat szerez.

Aki például új írásbeli magánvégrendeletet készít, a korábbit mindenképpen érdemes kifejezett nyilatkozattal visszavonnia, sőt, lehetőleg fizikai értelemben meg is semmisítenie. Ha ugyanis több végintézkedés is előkerül a hagyatéki eljárás során, abból a tapasztalatok szerint szinte mindig vita és pereskedés lesz, és így hosszú hónapokig elhúzódhat a hagyaték átadása.

A külföldi vagyonelemre külön figyelni kell

Már nem számít ritkaságnak a külföldi vagyon, például ingatlan sem, ami az örökhagyó részéről fokozott odafigyelést igényel.

Amennyiben valakinek európai uniós tagállamban van vagyona, akkor abban a tagországban érdemes végrendeletet készítenie, ahol a szokásos tartózkodási helye van, mert főszabályként annak a tagállamnak az öröklési szabályait veszik majd figyelembe, és ott is folytatják majd le a hagyatéki eljárást.

Örökölni a törvényi rend vagy végintézkedés alapján lehet

Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedéssel vagy, ha ilyen nem maradt az örökhagyó után, akkor a törvényi rendelkezések alapján. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg.

A közjegyzők tapasztalatai alapján a végrendeletek többsége házilag készül, míg kisebb része jogász – közjegyző vagy ügyvéd – közreműködésével. Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, de az is egyre gyakoribb, hogy valaki folyamatosan módosítja, aktualizálja a végakaratát.

(Borítókép: Papír aláírása. Illusztráció: ridvan_celik/Getty)