A napokban többször is szóba került a tej ára, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közzétette ágazati vizsgálatának eredményeit és javaslatait. Mint írták, a tejek és tejtermékek körében a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt tapasztalható, ami bizonyára mindenkinek feltűnt, aki boltba jár.
Ha itthon jelentősen emelkednek az árak, előszeretettel tekintünk külföldre, hogy összemérjük az ottani árszabást a magyarral. Amennyiben bizonyos termékeket olcsóbban találunk meg, érthető módon dühbe gurulhatunk, hiszen ez nem egyszer azt jelenti, hogy egy-egy országban magasabb keresetek mellett vásárolhatók meg olcsóbban ugyanazok a termékek.
A felháborodást csak fokozza, ha egy adott terméket Magyarországon gyártanak, nekünk mégis többet kell adni érte.
Ennek számos oka lehet, kezdve az általános forgalmi adó (ÁFA) különbségeitől a termelőket, feldolgozókat és kereskedőket terhelő különböző adókon és az árfolyamok alakulásán túl a piaci verseny helyzetéig. Bár az adókon, közvetett módszerekkel pedig a piaci versenyen is alakíthat a kormányzat, kár bárki ellen is boszorkányüldözésbe kezdeni anélkül, hogy mélyrehatóan utánajárnánk a tényeknek.
A Facebookon négy nappal ezelőtt tettek közzé egy horvát szigeten készült fotót egy magyar gyártmányú, 2,8% zsírtartalmú tejről, kiemelve annak 0,81 eurós, vagyis 303 forintos árát. A Chat GPT és a mesterséges képalkotó algoritmusok világában érdemes ellenőrizni az állítás hitelét, amelyet mi magunk is alátámaszthatunk egy horvát üzletlánc prospektusának kínálatával. Ott az ajánlat szerint ugyanezt a tejet megvásárolhatjuk 0,78 euróért, vagyis 292 forintért.
Még mielőtt bárki felháborodna, érdemes megjegyezni, hogy a közzétett termék UHT-tej, amely mind hazánkban, mind Horvátországban hatósági áras. Míg nálunk ez a hatósági ár a 2,8%-os UHT-tej esetében nem lehet magasabb a 2021. október 15-ei árnál, ami átlagosan 268 forintot jelent, addig Horvátországban ezt az árat 1,03 euróban, azaz 386 forintban maximalizálta a kormány.
Mindebből az következik, hogy hazánkban a kérdéses magyar gyártású tej jóval olcsóbb, mint a szomszédos államban.
Ha a nem hatósági áras ESL-tejeket vesszük figyelembe, abból is találhatunk egy árkategóriás termékeket a két országban, ám ebben az esetben itthon csak az üzletek saját márkás ajánlatai vehetik fel a versenyt a külföldi kínálattal. A beszerzett áruk kapcsán valóban elrugaszkodóbbak az árak Magyarországon, aminek egyik okaként a kereskedők nagyobb árrését nevezte meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), nemrég pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is közzétett egy erről szóló elemzést.
Az MNB jelentése szerint „2022 negyedik negyedévében Magyarországon nőttek a profitok a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban. A profitok emelkedése arra utal, hogy az árdinamika gyorsulása nem csupán az emelkedő költségekből fakad.”
„Ez maga az infláció” – kezdte a Velvetnek Pogátsa Zoltán közgazdász. „Döbbenetesen nagy profitemelkedések voltak, ami nem feltétlenül a kereskedőre vonatkozik. Vonatkozhat a termelőre, a feldolgozóra, vagy akár mindegyik szektorra egyszerre. A tendencián a nagyobb piaci verseny segíthetne. A termelőknél nincs verseny, az árujukat általában összegyűjtik az integrátor cégek, ezekből azonban kevés van. Ők pedig ha egyszer árat emeltek, nagyobb verseny nélkül kicsi az esélye, hogy azt jelentősen lejjebb vigyék” – jelentette ki a szakember.
A Gazdasági Versenyhivatal javaslata szerint a kiskereskedők a beszerzési tárgyalásaikon keresztül befolyásolni tudják az ellátási lánc alacsonyabb szintjeit, ezzel növelve az árversenyt és segítve a magasabb árak visszafogását. Bár a jelentés szerint a kiskereskedők nyeresége is jelentősen megemelkedett, a tejtermékek kiugró áremelkedését nem ez, hanem a nyers tej árát befolyásoló módszertan okozta. A GVH szerint az árképlet egyes elemei még tovább növelhetik a tejtermékek árait idén, a hivatal ezért annak felülvizsgálatát javasolta.
„Az a legfőbb célunk, hogy csökkenjenek az árak. A társadalmi konzultáció lehetőséget ad minden érintett számára a jelentéstervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja ismertetésére. Célunk, hogy a piaci szereplőkkel közösen, a lehető legnagyobb konszenzussal alakíthassuk ki a magyar fogyasztók és vállalkozások érdekeit legmegfelelőbben szolgáló, versenyt pártoló és élénkítő javaslatainkat” – fogalmazott Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.
(Borítókép: Egy kancsó tejet a kezében tartó tejtermelő. Illusztráció: Getty Images)