Helyi idő szerint reggel 9 óra 50 perckor landolt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren Ferenc pápa gépe. A katolikus egyházfő első útja a Sándor-palotába vezetett, ahol Novák Katalin magyar államfő üdvözölte őt. Egy rövid Facebookos bejelentkezés, majd a miniszterelnöki találkozót követően a Karmelita kolostor dísztermében hivatalos beszédben köszöntötte a pápát Novák, majd az egyházfő 20 perces beszéde következett.
„A politika a városból, a poliszból születik, az együttélés, a jogok garantálása és a kötelezettségek tiszteletben tartása iránti szenvedélyből születik” – kezdte beszédét Ferenc pápa, miután megköszönte Novák Katalin kedves szavait és üdvözölte a résztvevőket. „Kevés olyan város van, mint ami annyira segíti a gondolkodásunkat erről, mint Budapest. Nemcsak méltóságteljes és erős főváros, hanem évszázadok fordulópontjainak a tanúja. Itt a Dunának mely múlt, jelen és jövendő, egymást ölelik a hullámai. Budapest a hidak, a szentek és a történelem fővárosa” – idézte József Attilát a katolikus egyházfő, aki arra is rávilágított, hogy a magyar főváros egy ősi eredetű város, pompája ugyanakkor az Osztrák-Magyar Monarchia idejére kalauzol. Emlékeztetett arra is, hogy a béke mellett a város fájdalmas konfliktusokat is megélt, nemcsak régi megszállásokat, hanem a múlt században a náci és a kommunista diktatúra alatti erőszakot és elnyomást.
„Hogyan is lehetne 1956-ot elfelejteni? Sok igaz ember élt itt, lenyűgöző volt a kitartásuk és nagy az újjáépítés melletti elkötelezettségük" – emlékeztetett, majd a zsidók deportálására és gettókba zárására is kitért. „Budapest nagyszámú zsidó lakossággal bír, egy olyan ország központja, amely ismeri a szabadság értékét, és amely miután a diktatúrákért magas árat fizetett, küldetésként magában hordozza a demokrácia kincsének és a béke álmának őrzését.”
Ferenc pápa Budapest alapítását is megemlítette, és annak 150 éves évfordulóját. A nagy főváros születése szerinte Európa közös útját idézi, miszerint a nemzetek közötti szorosabb kötelékek megakadályozzák a további konfliktusokat. Mindazonáltal úgy véli, hogy abban a világban, amelyben élünk, a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély mintha a múlté lenne.
Végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak
– fogalmazott Ferenc pápa. Hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre.
Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: „A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?” – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő. Ezt követően azzal folytatta beszédét, hogy a 27 nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. [...] Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez
– idézte a sorokat Ferenc pápa.
„Olyan Európára gondolok, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről. Ez ugyanis az ideológiai gyarmatosítás alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik” – folytatta beszédét az egyházfő, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy
a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.
Krisztus igazsága ugyanis a szelídséget és nagylelkűséget jelenti. Ferenc pápa szerint innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelvben is megnyilvánul:
Jónak lenni jó. Jobb adni, mint kapni
– szólalt meg magyar nyelven a pápa, aki köszönetet mondott a karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, amelyekben a helyi katolikus közösség munkálkodik. Köszönetet mondott továbbá a szíriai és libanoni keresztényeknek nyújtott magyar segítségért is. Leszögezte azt is, hogy meg kell őrizni az állam és a kereszténység közti határokat. Aláhúzta: jó az egészséges szekularizáció, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás, önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.
„Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről, és imáimról minden magyarért.
Isten, áldd meg a magyart
– zárta beszédét magyarul Ferenc pápa.
(Index, MTI)
(Borítókép: Ferenc pápa. Fotó: MTI/Kovács Tamás)