Hirtelen bezáró áruházak, pánik, média hype: napjainkban temérdek bosszúságot okoznak a zömében bevásárlóközpontokat érintő bombariadók, amikor névtelen betelefonálók azzal keltenek riadalmat, hogy robbanószerkezetet helyeztek el egy-egy épületben. A legutóbbi nagy hírveréssel járó eset tavaly tavasszal történt, amikor szinte az összes fővárosi, illetve néhány vidéki plázából is evakuálták a vásárlóközönséget.
Az áruházak mellett nagyritkán iskolák, illetve különböző nagyobb intézmények, önkormányzati épületek, televízió- és rádióállomások is a fenyegetőzők célkeresztjébe kerülnek. Ha azt gondolnánk, hogy ez csak a jelenlegi évszázad „hóbortja”, nem is tévedhetnénk nagyobbat, ugyanis a régebbi időkben is előszeretettel keserítették meg mások életét és munkáját a különböző terrorcselekményekkel rémisztgető elkövetők.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a mai napon tett közzé egy pontosan 40 évvel ezelőtti esetet, amikor a Magyar Rádiót érintette bombafenyegetés.
A Rádió felrobban, bombát helyeztünk el
– hívta fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság figyelmét egy névtelen betelefonáló 1983. február 12-én.
Abban az időben a 2014-ben 90 évesen elhunyt Hárs István volt a Magyar Rádió elnöke és többek között olyan bemondók dolgoztak az állomáson, mint Acél Anna, Auth Magda, Bátonyi György, Barra Mária, vagy Bolgár György. A riadó napján utóbbi vezette a Rádiónapló című belpolitikai adást, amelynek vendégeként éppen a stúdióban tartózkodott az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a 2003-ban 77 évesen elhunyt Óvári Miklós országgyűlési képviselő, a Kádár-korszak egy kevésbé közismert, ám egy időben fontos alakja.
Rádiónapló
A Rádiónapló egy belpolitikai műsor volt, amelyben elsősorban az MSZMP és a kormány első emberei szólaltak meg. A műsor résztvevői rendszeresen úgy viselkedtek, mintha a hallgatót beavatták volna a politika rejtelmeibe, ugyanis szükség volt a politikai agitációra. Valójában azonban nem történt más, mint amit a pártközpont diktált.
Sokan úgy vélték, a politikus jelenlétének köze lehetett a terrorfenyegetéshez, amelyet üzenetnek szántak, míg mások megrendezett cselnek vélték, ugyanis a rendőrséghez beérkező fenyegetés idején a Magyar Rádió egy munkatársa az intézményben tartózkodott, az intézkedési folyamatokat pedig végig magnóra rögzítette. Az esetről „szigorúan titkos” és „kiemelten fontos” megjelöléssel operatív információs jelentést készített a Belső Elhárítás. Az alábbi jelentést Földesi Jenő határőr vezérőrnagy, illetve a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség Operatív Koordináló, Ellenőrző és Titkársági Osztályának miniszterhelyettese hagyta jóvá.
„F. hó 12-én a "Rádiónapló" c. adás időpontjában az alábbi névtelen telefonbejelentés érkezett a BRFK ügyeletére: »A Rádió felrobban, bombát helyeztünk el«. Az adás vendége, Óvári Miklós elvtárs már a helyszínen volt. Az objektum szakszerű átvizsgálása azonnal megtörtént, rendellenességet nem találtak, a bejelentés hamisnak bizonyult. A jelzett időben a BRFK ügyeletén tartózkodott a Magyar Rádió egyik munkatársa, aki a főkapitányság tevékenységéről készít dokumentumműsort. A többi magnófelvétel között így rögzítette az akciócsoport vezetőjének utasításait és az objektumtartó tiszt által folytatott beszélgetéseket. A tényről értesítették a Rádió elnökét, valamint titkárságának vezetőjét, aki a felvételt tartalmazó szalagot magához kérette. Az információ ellenőrzött.”
Pár évvel később kibuktatták a hatalomból
A Levéltár írásában emlékeztet, hogy Óvári Miklós 1970. november 28-án, az MSZMP X. kongresszusán lett a KB Titkárságának tagja. Pullai Árpádtól ő vette át az ideológiai KB-titkár feladatait, majd a KB 1974. március 19–20-i ülésén felmentett Aczél György utódaként megkapta a kulturális területek felügyeletét. 1974. májustól a KB Agitációs és Propaganda Bizottságának elnöke, majd 1975. áprilistól a KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének (1980-tól Művelődéspolitikai Munkaközösség) elnöke is volt.
A kulturális élet irányításában osztoznia kellett Aczéllal, aki mögött – bár a párthierarchiában '82-ig fölötte állt – végig csak második embernek számított. 1980. márciustól ideológiai és kulturális KB-titkár volt, de 1982. június végétől a kultúra felügyeletét Aczél hivatalosan is visszavette tőle. Az MSZMP XIII. kongresszusán (1985. március 25–28.), bár a titkárság tagja maradt, elvesztette ideológiai KB-titkári tisztét, azzal együtt bizottsági és munkaközösségi elnöki posztját, helyette csupán a KB Irodájának vezetője lett. Az 1988. májusi pártértekezleten a kádári gárda több tagjával együtt végül kibuktatták a hatalomból és nyugállományba helyezték. 1988. június végén parlamenti mandátumáról is lemondott.
A Magyar Rádió
Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén kezdődött Budapesten. Működését magánvállalkozásként a Puskás Tivadar-féle telefonhírmondóval egyesülten, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) részeként kezdte meg. A második világháború után a Magyar Központi Híradó Rt. részeként államosították, majd 1950-től Magyar Rádióhivatal (MRH) néven, 1957-től pedig a Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) részeként működött.
Önálló szervezetként 1974-ben alakult meg a Magyar Rádió.
2014-ben a Magyar Televízió és a Duna Televízió új összevont telephelyére, a kaszásdűlői Kunigunda útja és a Bojtár utca sarkára költözött, végül 2015. június 30-án megszűnt, mint önálló intézmény. A médiatörvény módosításával 2015. július 1-jétől a rádió csatornáit a Rádiós Médiaszolgáltatási Igazgatóság üzemelteti. A csatornák adásait földfelszíni rádiókészülékkel, műholdas sugárzással és interneten keresztül is lehet hallgatni a nap 24 órájában.
(Borítókép: A Magyar Rádió 2-es stúdiója. Fotó: Hámor Szabolcs/MTI)