Míg a fejlettebb országok az alacsony termékenységgel, a társadalom gyorsuló öregedésével, az ellátórendszerekkel kapcsolatos gondokkal küzdenek, addig a fejletlenebb térségekben az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást.
Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a globális népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra.
November 15-én érte el a világ népessége a 8 milliárd főt
1989-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete abból az apropóból nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, hogy két évvel korábban ezen a napon érte el a Föld lakossága az 5 milliárd főt. A globális népességszám hosszú időszakon keresztül alacsony volt, több százezer év telt el, amikor 1804-ben 1 milliárd főre, majd további 123 év alatt a duplájára nőtt. A következő 47 esztendő alatt ismét megduplázódott a népesség, és 2012-ben már 7 milliárd fölé emelkedett. Az ENSZ legújabb számításai szerint 2022 novembere óta már több mint 8 milliárd ember él a Földön.
„A jelenlegi népességdinamika a nagy mozgás eredménye. És ha megnézzük, hogy mi hozza létre ezt a mozgást, akkor azt látjuk, hogy az emberek úgy érzik, hogy a hely, ahol élnek nem biztonságos. Most az éghajlat egy újabb lökést jelent az emberek számára, hogy elhagyják azt a helyet, ahol élnek, és máshol keressenek jobb életet. Tehát éghajlati megoldásokat kell keresnünk, és a békét is a középpontba kell helyeznünk. A másik része a dolognak az, hogy ez az első alkalom az emberiség történetében, amikor ennyi eltérés van. Valójában kétharmadunk olyan helyeken él, ahol 2050-re a népesség jelentősen csökkenni fog. Egyharmadunk azonban még mindig olyan helyeken él, ahol a népesség nagyon gyorsan növekszik. Sok nő van a fejlődő országokban, akik még mindig nem jutnak fogamzásgátláshoz” – mondta a népességnövekedési trendek hátteréről az ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatója, Natalia Kanem.
A népességszám a jelenlegi előrejelzések szerint a 2080-as években tetőzik, 10,4 milliárd fővel, és ezen a szinten marad a század végéig.
Ez várható 2050-ig
A népességnövekedés tekintetében 1927 óta nagyjából ötven évenként megduplázódott a Föld lakossága. Ez a növekedés ugyan lassulni látszik, de még napjainkban is évente 1%-kal gyarapodik a bolygón az emberek száma. Az ENSZ legutóbbi kimutatása szerint a népességszám növekedésével párhuzamosan zajlik a népesség elöregedése (ez főként Európát fogja súlytani). A termékenység csökkenésének és az életkilátások jelentős javulásának köszönhetően egyre idősebb korösszetételű a népesség. A születéskor várható élettartam előrejelzések szerint 2050-ig tovább nő, és eléri a 77,2 évet.
Míg a világ legkevésbé fejlett országainak népessége várhatóan közel kétszeresére nő 2050-re, addig több mint 60, többnyire európai ország népessége csökkenni fog.
Mik lehetnek a következmények?
Globálisan hatalmas problémát jelenthet a jövőben, hogy ennyi embernek jut-e megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz és táplálék, mi lesz az egészségüggyel és a szociális helyzettel, ezekre az égető kérdésekre kell sürgős választ adniuk a vezető politikusoknak.
Ami Európát illeti: a *reprodukciós szint alatt stagnáló termékenység és a folyamatosan javuló életkilátások hosszú távú következményeként természetes fogyás prognosztizálható a térségben. Mindez előrevetíti a kontinens előtt álló, az elöregedő népességből fakadó kihívásokat, például:
egyre több lesz a nyugdíjas, a munkaerőpiacon emiatt korábban sosem tapasztalt hiány állhat be, valamint a mindenkori állam terhei is exponenciálisan nőni fognak.
*Reprodukciós szint
Egy ország népességszáma fenntartható, ha teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et. Ezt nevezzük reprodukciós szintnek. Amennyiben a termékenység tartósan a reprodukciós szint alá kerül, az össznépesség csökken és öregszik.
(Borítókép: Népesedési világnap. Illusztráció: Anna Terekhova/Getty)