A gépelési billentyűzetek korábban betűrendben voltak elrendezve
Elgondolkodott-e már azon, hogy miért nem az ABC betűrendjét követi a jelenleg ismert QWERTY billentyűzet? A billentyűzetek betűrendben történő elrendezése nem volna ismeretlen jelenség, hiszen a korai írógépek ezt a formátumot követték.
Azonban hamarosan az emberek gyorsasága és ügyessége problémákat okozott, hiszen a túl gyors gépelés miatt az írógépek mechanikus karjai összegabalyodtak és elakadtak.
Ennek megoldásaként a QWERTY billentyűzet elrendezést alkottak meg, ahol a leggyakrabban használt betűk távol helyezkednek el egymástól. Ezáltal lelassították a gépelés sebességét, minimalizálva a mechanikai elakadások esélyét. A mai napig ezt az elrendezést használjuk számítógépeinken és laptopjainkon.
A ketchupot 16 évig gyógyszerként használták
A ketchup, amit akár szerethetünk, akár nem, ma már szinte elengedhetetlen kiegészítője a hotdogoknak és hamburgereknek. Azonban meglepő lehet, hogy a ketchup, amit ma ismerünk és használunk, csak 1834-től tartalmaz paradicsomot.
Korábban a ketchupot hal- és gombakeverékből állították elő. Dr. John Cooke Bennet volt az, aki először adott paradicsomot a keverékhez, majd az antioxidánsokban gazdag paradicsom gyógyhatásait hirdette. Meggyőzte egy gyógyszerész ismerősét, hogy állítson elő paradicsomos ketchupból tablettákat, majd reklámozta, hogy ez a tabletta képes kezelni a hasmenést, emésztési zavarokat, sárgaságot és reumát.
Ezzel a lépéssel a ketchup, mint fűszer, új szerepkört kapott: gyógyszerként kezdték el használni.
Az agy a legkövérebb szerv
A testünknek sok zsírt tartalmazó része van, de meglepő módon a legtöbb zsír az agyunkban található. Az agyunk ugyanis közel 60%-ban zsírból áll, ami azt jelenti, hogy ez a legzsírosabb szervünk.
A halott emberek libabőrösek lesznek
Bár nem túl szórakoztató, de mindenképpen érdekes tény: az emberi test halála után a szőrtüszők alatti apró izmok összehúzódnak. Ennek eredményeképpen a bőr olyan megjelenést kap, mintha a haj „libabőr” formában megemelkedne.
Egy Jim Sullivan nevű zenész rejtélyes módon eltűnt 6 évvel az U.F.O. című album felvétele után
Jim Sullivan, az 1960-as évek zenésze, egy rejtélyes esete nem mindennapi. Az 1969-ben megjelent U.F.O. című albumán furcsa dalszövegeket írt arról, hogy hogyan hagyja el családját, és idegenek elrabolják.
Hátborzongatóan, Sullivan hat évvel az album megjelenése után, 1975-ben nyomtalanul eltűnt.
Az egyetlen bizonyíték az elhagyott autója volt, amit Új-Mexikó egyik sivatagi útján találtak meg. Azóta sem derült fény arra, hogy mi történhetett vele.
A krokodil nem tudja kihúzni a nyelvét
Valószínűleg nem gondolná, de a krokodilok – ellentétben az aligátorokkal – nem tudják kinyújtani a nyelvüket. Ennek oka, hogy a krokodilok szájpadlásához egy membrán köti a nyelvüket, megakadályozva ezzel a nyelvük kitüremkedését a hosszúkás orrukon keresztül. Ezzel szemben az aligátorok képesek kinyújtani a nyelvüket.
Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan mindenkinek más a nyelvlenyomata
Miközben az ujjlenyomatok szerepét azonosítóként már széles körben ismerjük, egy másik, kevésbé ismert tény a szórakoztató és az észbontó kategóriába is beilleszthető: nincs két egyforma nyelvnyomat. Pontosan, ahogy az ujjlenyomatok, a nyelvnyomatok is egyediek minden ember számára.
A nyelvnyomatok kriminalisztikai azonosítóként való használata a közelmúltban kezdődött, amikor a tudósok rájöttek, hogy ezek a lenyomatok ugyanolyan egyediek, mint az ujjlenyomatok.
A nyikorgó padló volt a legjobb otthoni biztonság a 17. századi Japánban
A japán feudális uraknak, vagyis a daimjóknak, a legyőzhetetlenségük és erősségük képét kellett közvetíteniük. Éppen ezért, logikus lenne feltételezni, hogy masszív, erős anyagokból készült és minden kényelmet kielégítő lakhelyeket építtettek. És bár ez nagyrészt igaz, a házaik egy ponton kifejezetten törékenyek és zavaróak voltak: a padlón.
A japán feudális urak különös, de hatékony módszert találtak arra, hogy betolakodókat tartóztassanak fel: a fülemüle padlókat.
Ez a padlórendszer a nevét arról kapta, hogy a padlón járva olyan hangot adott ki, mintha egy fülemüle csicseregne. Templomokba és palotákba telepítették őket, hogy figyelmeztessenek a nemkívánatos látogatókra.
A padló olyan szerkezetben készült, hogy a padlódarabokat összekötő köröm vagy zárka dörzsölődése nyikorgó hangot adott ki. Ez az egyedülálló padlórendszer így védte meg a daimjókat a váratlan támadásoktól.
Február volt az év utolsó hónapja
Talán januárt és februárt az év első két hónapjaként ismerjük, de a római naptár, a modern Gergely-naptár elődje, valójában utolsóként adta hozzá őket.
Kezdetben a római naptár csak 10 hónapot tartalmazott, a tavaszi évszak kezdetével, márciussal kezdve, és decemberrel, a tizedik hónappal zárva. A téli időszakot nem tekintették a naptári év részének, és nem is voltak hónapnevek erre az időszakra.
Azonban Numa Pompilius római király később hozzáadta januárt és februárt a naptárhoz, és ezeket az év végére helyezte, tehát február volt az utolsó hónap.
Ez azért történt így, hogy a naptár jobban illeszkedjen a valós naptári évhez, ami kb. 365,25 nap. A Gergely-naptár bevezetésekor azonban januárt és februárt az év elejére helyezték, ami az év mai, 12 hónapos naptári rendszerét eredményezte.
(Borítókép: Libabőrös férfi. Fotó: Getty Images)